Tartósan drága marad az élelmiszer

Tartósan magas élelmiszerárakra számít a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO). Pénteken megjelent közös elemzésükben a szervezetek arra is figyelmeztetnek, hogy az árak heves ingadozása is jellemző lehet a 2020-ig tartó időszakban.

Az árszínvonal azért marad tartósan magas, mert egyre nagyobb a kereslet az élelmiszer és a bioüzemanyag iránt, és emelkednek a termelési költségek, ugyanakkor a mezőgazdaság kibocsátása és a gazdaság egésze is lassabban növekedik, mint az utóbbi évtizedben.

Mindennek hatására a gabonák átlagosan 20 százalékkal, a hús pedig 30 százalékkal drágább lehet, mint a 2001 és 2010 közti időszakban - áll az OECD és a FAO Mezőgazdasági Kitekintés 2011-2020 című tanulmányában.

A mezőgazdaság kibocsátása 2020-ig évente átlagosan 1,7 százalékkal nőhet, ami jelentős lendületvesztés az előző évtized 2,6 százalékos növekedési átlagához képest. Ugyancsak 2020-ig viszont minden korábbinál nagyobb mértékben nőhet a hús-, tejtermék, cukor- és növényi olaj fogyasztás. Az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás mindenekelőtt Kelet-Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában növekszik majd az előrejelzés szerint.

Az élelmiszerek ára idén februárban világszerte csúcsra emelkedett. Az árak a véres lázongásokat kiváltó 2007/2008-as élelmiszerválság idején regisztrált szintet is meghaladták. Márciusban aztán - nyolc hónapig tartó folyamatos emelkedés után - csökkenés indult, és az OECD-FAO tanulmány szerint a trend a következő hónapokban sem változik. Az idei betakarítási szezon jónak ígérkezik, az árak így rövid távon mérséklődnek, a szélsőségesen magas szintet azonban nem hagyják el. Ez jó hír a termelőknek, de nagy csapás a fejlődő országokban élő szegényeknek, akik jövedelmük túlnyomó részét már most is élelmiszerre fordítják - áll az OECD honlapján megjelent tanulmányban.

Az elemzés szerint a magas és hevesen ingadozó élelmiszerárak problémáját a mezőgazdasági beruházások és a vidékfejlesztés ösztönzésével lehet kezelni a fejlődő országokban, amelyekben a szegénységi küszöb alatt tengődők 98 százaléka él. és amelyek lakossága várhatóan 47 százalékkal növekszik a következő évtizedben.

Az OECD rendszeresen készít elemzést a FAO-val együttműködésben. A mostani az első, amely külön vizsgálja a halgazdálkodásban várható folyamatokat. Az előrejelzés szerint a szektor együtt mozog a mezőgazdasági ágazat egészével, vagyis növekedési üteme lassul, a tengeri halászat pedig egyre inkább visszaszorul, így aztán az évtized közepén már a tenyésztett hal lesz a meghatározó, 2020-ban pedig az ipari felhasználásra szánt hallal együtt a fogyasztás több mint 50 százaléka halgazdaságokból származik majd.