Nem Kína menti meg az eurózónát

Ven Csia-pao a hétfői londoni brit-kínai gazdasági csúcs előtt a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: amikor egyes európai országok szuverén adósságválságba kerültek, Kína még növelte is bizonyos európai kormánykötvények vásárlását, és nem csökkentette az általa tartott euróadósság-állományt.

Magyar példa

Ven felidézte, hogy londoni utazását megelőző magyarországi látogatásán megállapodás született "bizonyos összegű" magyar kormánykötvény kínai vásárlásáról. "Ezt megtettük Magyarország esetében, és ugyanezt meg fogjuk tenni más európai országok esetében is" - fogalmazott a BBC-nek nyilatkozva a kínai miniszterelnök. (A magyar megállapodás részletei ismeretlenek, nem tudni, mikor, mennyiért és milyen feltételekkel vásárolna Kína magyar államkötvényt.)

A Capital Economics, az egyik vezető londoni pénzügyi tanácsadó központ szakértői hétfői elemzésükben azonban azt írták: becslésük szerint Kína az idén eddig több mint 40 milliárd euró értékben vásárolt euróban denominált befektetési termékeket, közülük nem kis mennyiséget perifériális valutauniós gazdaságoktól, és az euróövezeti adósságválság "mégis folytatódik".

A ház szerint két fontos indok alapján lehet kétségbe vonni, hogy az euróövezetnek nyújtott kínai támogatás jelentősen meghaladná az eddigieket.

Először is nincs egyértelmű ok arra, hogy Kína miért vállalná önként az utolsó adósság-befektetői mentsvár szerepét "törlesztésképtelenséghez közeli" euróövezeti országok esetében. A kínai illetékesek pontosan tudatában vannak azoknak a veszteségeknek, amelyeket bizonyos korábbi külföldi befektetéseken elszenvedtek, és nem akarhatják azt a látszatot kelteni magukról, hogy "a nép tőkéjét teszik kockára egy vesztes ügyben" - áll a Capital Economics hétfői londoni elemzésében.

A CE szerint Kínának egyértelműen érdekében áll az euróövezeti gazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitása, ám ha Európa nem tudja megoldani saját problémáit, vagy ha éppenséggel az euróövezet valamilyen formában bekövetkező felbomlása szolgálná több tagállam hosszabb távú érdekét - ez egyébként a Capital Economics szakértőinek véleménye -, akkor "Peking nem fogja ennek útját állni".

Nem elég, ha valaki megveszi az adósságot

A cég szerint a kínai eurómentő szereppel kapcsolatos kétségek másik fő indokát az euróövezet szerkezeti problémái jelentik, amelyek messze nem csak abból állnak, hogy "minden hónapban találni kell vásárlókat bizonyos mennyiségű kormánykötvényre".

A perifériális euróövezeti adósság további kínai felvásárlása nem sokat - vagy éppen semmit sem - fog segíteni az euróövezeti térségen belül kialakult hatalmas mértékű gazdasági különbségek megoldásában, és nem fogja enyhíteni azoknak a kiigazításoknak a fájdalmait, amelyeket a gyengébb eurótagállamoknak még végre kell hajtaniuk - áll a Capital Economics hétfői londoni elemzésében.

A kínai miniszterelnök támogató kijelentései nem sok hatást gyakoroltak a legsúlyosabb helyzetben lévő euróövezeti tagállam, Görögország adóssághelyzetének piaci megítélésére sem, sőt a görög államadósság-törlesztési kockázatra köthető biztosítási tranzakciók árazása éppen hétfőn újabb rekordra emelkedett Londonban.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja hétfőn a késői londoni kereskedésben 2480 bázispont közelében - soha nem látott szinteken - járt, miután az előző kereskedési hetet 2405 bázisponton zárta.

A jelenlegi görög CDS-árazás azt jelenti, hogy a görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon már csaknem 2,5 millió euró minden tízmillió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre. A CMA számítási modellje szerint a hétfőre kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 80 százaléknál jóval magasabb halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban.

A magyar CDS-árazások hétfőn Londonban enyhe emelkedéssel 298 bázispont körül mozogtak, vagyis ezen a mércén mérve a londoni adósságpiac Görögországot jelenleg 8,5-szer kockázatosabb adósnak tartja, mint Magyarországot.