Görögország: pillanatnyi kegyelmi állapot
Frissítés: délután öt óra körül a frank jelentősen gyengült az euróhoz, így a forinthoz képest is, az árfolyam 223 forintról 220,30-ig csökkent.
Bár elfogadta a görög megszorítócsomagot az athéni parlamenti – a 300 képviselőből 155 szavazott rá igennel –, sem a görög utcákon, sem a piacokon nem enyhül a feszültség. Napközben a svájci frankkal szemben, ha kis mértékben is, folyamatosan erősödött az euró és így a forint is. A frank ára 225 forintról 221,5 forint környékéig esett, mire a szavazás elkezdődött, az 1,1926-on is járt frank-euró árfolyam 1,2 fölé ment.
A megszorítócsomag elfogadását azonban nem követte az euró – és így a forint – további frankkal szembeni erősödése. Épp ellenkezőleg, mire az eredmények megjelentek, ismét 222 forint fölött volt, majd 223 forint fölé is emelkedett a frankárfolyam, és az euró ár is 1,2 frank alá esett újra (igaz, magyar idő szerint öt óra körül ismét erősödni kezdett a forint, így ismét 222 alá ment a frank ára).
"Az elmúlt hetekben az látszott, hogy a frank a befektető bizonytalanságok miatt gyorsan erősödni kezdett, majd amikor enyhültek a kedélyek, volt egy kisebb legördülése, de mindig magasabb szintre annál, mint ahonnan elindult felfelé" – fogalmazott Bebesy Dániel, az Budapest Alapkezelő szakértője. Amikor először 220 forint fölött volt a frank, az drámai hír volt, most viszont nyugalmi időszakban áll 223-as szinten, érzékeltette a különbséget. Bebesy szerint nem is látni, mitől lenne nagy változás ebben a folyamatban, legalábbis addig nem, amíg az erős frank nem zavarja Svájcot, márpedig egyelőre arra utalnak az adatok, hogy nem zavarja.
A mai mozgást azzal magyarázta, hogy egész délelőtt erősödött az euró, biztosra vették a befektetők, hogy a múlt heti szkeptikus hírekkel szemben – a háromfős többségben lévő kormánypárti frakció egyik tagja is azt mondta, nem szavazza meg a megszorításokat – átmegy a csomag. Ezért a szavazás eredménye nem hatott érdemben a piaci folyamatokra, mire a tényleges esemény bekövetkezett, addigra már korrigálni kezdett a várakozások által túlzottan felhajtott árfolyam – mondta Bebesy.
Ráadásul a mai döntés csak egy pillanatnyi kegyelmi állapotot eredményezett a szakértő szerint. Emlékeztetett arra, hogy holnap lesz egy újabb szavazás (a csomag végrehajtásához kapcsolódó jogszabályokról). Ennek a mai döntés fényében elvileg borítékolható az eredménye, azonban ha az utcai események elfajulnak, akkor lehet egy politikai bizonytalanság, elbizonytalanodhatnak egyes képviselők. Emellett tartani lehet attól is, hogy hiába fogadta el a törvényhozás a csomagot, ha tartósak maradnak a tiltakozások, és abban nagy tömegek vesznek részt, akkor a megszorítási szándék annak csekély legitimációja miatt eredménytelen lehet.
De ha még végig is megy rendben a görög kiigazítás, akkor is megmaradnak a kérdések, hogyan lesz a mostani helyzetből görög elsődleges többlet, olyan mértékű, amivel érdemben csökkenthető a GDP 160 százalékán lévő államadósság. Paradox módon egy nagyon sikeres görög megszorításnak is vannak kockázatai: ha ugyanis akár már a jövő évi költségvetés többletet hoz, vagyis az ország nem szorul rá a külföldi forrásokra, akkor a mostani helyzettel szemben – amikor be kell vonni az országba külföldi befektetők pénzét – könnyebben megteheti Athén, hogy nem fizeti tovább a kötelezettségeit, átütemezést kér.
A piac biztos abban, hogy lesz ilyen görög lépés, csak az a kérdés, hogyan és mikor teszik meg – fogalmazott Bebesy, aki szerint ezért is csak időnyerés, ami most történik. Arról, hogy az adósságátütemezés együttjár-e az euróövezet elhagyásával, azt mondta: egy ilyen lépést nehéz és kockázatos megtenni – az emberek megrohanják a bankokat, a vállalati hitelezés összeomolhat –, de "úgy egy ország sem marad tartósan a monetáris unióban, ha azt érzi, hogy az nem éri meg neki".