Európa bankjai buknának a görögökkel

A tegnapi izgalmak után ma is folytatódik a törvénygyártás a görög parlamentben, ahol tegnap 155 igen és 138 nem ellenében elfogadták két éven belül a második gigantikus, 28 milliárd eurós megszorító csomagot. Az intézkedések része ÁFA- és adóemelés, 15 százalékos bércsökkentés és 150 ezres leépítés a közszférában, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése és 50 milliárd eurós privatizáció. A csomagról és arról, mi vezetett ide, bővebben itt olvashat.

Ma a megszorító program és a privatizáció részleteiről dönthetnek a honatyák; a cél, hogy a következő években 50 milliárd eurós bevétel keletkezzen az állami vállalatok értékesítéséből.

Beszállnak a német bankok

A tegnapi szavazás fényében azonban már nem kétséges, hogy az újabb szabályok is átmennek, az igazi fejleményeket most a német bankszektorból várja a piac. A német bankok a görög államadósság megújítására készülnek, ezzel kapcsolatos tervüket ma mutatják be Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszternek.

A jelenleg még bizalmas tárgyalások arról szólnak, hogy nem csupán a 2014-ig, hanem a 2020-ig lejáró kötvényeket is megújítanák a német pénzintézetek.

Több kérdés is felmerül azonban: vajon a meglévő kötvényeiken kell-e értékvesztést képezniük a bankoknak, másrészt az is kétséges, a hitelminősítők miként viszonyulnának az ilyen előre eltervezett adósságmegújításhoz. Ackermann szerint ha rosszul kivitelezett megoldás születik, akár 30-45%-ot is le kellene írniuk görög követeléseikből a befektetőknek - írja a Bloomberg.

Nem véletlenül aggódnak

Görögország összes adóssága majdnem eléri a 320 milliárd eurót. Annak a veszélye, hogy ezt az állam esetleg nem lesz képes törleszteni, leginkább a görög bankokat veszélyezteti, nekik mintegy 70 milliárd euróval tartozik az állam.

Ország	Teljes görög hitelkitettség (millió dollár)	Teljes görög államadóssági kitettség (millió dollár)
Összes EU-tagállam	145 783	54 196
Európai bankok	136 317	52 258
Nem európai bankok	9 466	1 938
Franciaország	56 740	14 960
Németország	33 974	22 651
Olaszország	4 085	2 345
Japán	1 631	432
Spanyolország	974	540
Nagy-Britannia	14 060	3 408
Egyesült Államok	7 318	1 505

Forrás: BIS

Nem véletlen ugyanakkor, hogy pont a franciák és a németek járnak elöl a görög csőd elkerülésére kidolgozott javaslatokban, hiszen a görög bankok után ők vesztenék a legtöbbet egy összeomlással: Franciaország összes görög kintlevősége több mint 56 milliárd dollár, Németország esetében ugyanez az adat majdnem 34 milliárd dollár a jegybankok nemzetközi szervezete, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) számításai szerint.

A francia bankok közül egyedül a BNP Paribas-nak 5 milliárd eurós, a Société Générale-nak pedig 3 milliárd eurós görög hitelállománya van. Ha a bankoknak jelentős összegeket, például a Standard & Poor's hitelminősítő által prognosztizált 50-70 százalékot kéne leírniuk a követeléseikből, akkor számos görög pénzintézet, például az Alpha Bank vagy a Görög Nemzeti Bank is mentőcsomagra szorulna.

Csőd esetén így a mentőcsomagok helyett új feladatot kapnának az európai kormányok: a saját bankjaikat kéne megmenteni a görög veszteségek hatásaitól.

Nem a két szép szemükért

Bár a német befektetők hozzájárulnának Görögország megmentéséhez a lejáró kötvényállomány megújításával, egyúttal egész Európára kiterjedő megoldást sürgetnek.

Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatója szerdán Angela Merkel kancellárral találkozva közölte: készek arra, hogy segítsenek, nem azért, mert ezt örömmel teszik, hanem mert csak így lesznek képesek megmenteni a politikusok a görögöket. Szerinte ha Görögország csődbe megy, annak sokkal súlyosabb következményei lehennének, mint a Lehman Brothers 2008-as bukásának.

Beszálltak a francia bankok

A német csomag mintája egy, a hét elején megszellőztetett francia terv, ami szerint a csőd elkerülésére a bankok a következő években átmenetileg lemondanak a görögök által visszafizetendő összegekről, és egy későbbi időpontban kívánják visszakapni azokat.

"A feltételek valószínűleg kedvezőek lennének a görögök számára, a várhatóan mérsékelt kamatok mellé a gazdaság teljesítményétől függő kifizetés is társulna, azaz a bankok érdekeltté válhatnának a görög növekedés beindulásában. További előnye lehetne egy ilyen megoldásnak, hogy megakadályozhatná a hitelminősítők veszélyes lépését, amelyek a görög kötvények önkéntes, piacinál alacsonyabb kamatok melletti továbbgörgetése esetén a hitelminősítés szigorú levágását helyezték kilátásba" -kommentálta a hírt Samu János, a Concorde elemzője.

A piaci pletykák szerint egyébként az átalakítási ötletet maguk a hitelminősítők adták, ezt karolták fel a franciák és most a németek. A reflektorfényben még vakaróznak a hitelminősítők, ám a színfalak mögött továbbra is ügyködik a hitelminősítőket és bankházakat tömörítő csoportosulás, akiknek változatlanul az az érdekük, hogy szőnyeg alá seperjék a problémákat: a görögök így se, úgy se tudnak fizetni a közeljövőben, egyszerűsítve a kérdés az, hogyan sikerül ezt úgy "lepapírozni", hogy a bankok könyveiben ezek a követelések ne látszódjanak reménytelennek.

A franciák javaslata egyébként nagymértékben hajaz arra az eljárásrendre, amit még anno az amerikai bankok találtak ki, hogy a jelzáloghitelekkel kapcsolatos veszteségeiket eltüntessék. Ez akkor nem sikerült, kérdés, hogy a mostani fordulóban bekapják-e a csalit a befektetők.