Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Észak felé terjedne egy görög banki fertőzés

2011.07.01. 10:07
Damoklész kardjaként lebeg a Balkán-félsziget országai felett a görög államcsőd. A hellén bankok közel 46 milliárd eurónyi hazai állampapírral rendelkeznek, és amennyiben ezek értékét elbukják, balkáni leánybankjaiknak és betéteiknek is könnyen búcsút inthetnek. Ha viszont elanyátlanodnak a leánybankok, akár a balkáni államok és egyes közép-európai bankok közbelépésére is szükség lehet. A magyar bankszektort csak közvetetten, néhány nyugat-európai nagybankot azonban közvetlenül érintene egy görög államcsőd.

A balkáni országok gazdaságának fontos motorja volt az elmúlt évtizedben a görög hitelintézetek leánybankjainak finanszírozási tevékenysége. Egy görög államcsőd vagy adósság-átütemezés esetén azonban mindez a múlté lehet: a sokat féltett német bankok 23 és a franciák 15 milliárd eurós tavaly év végi görög állampapír-kitettségénél is jóval nagyobb, 46 milliárd eurónyi hazai állampapírt birtokolnak a görög bankok. Ez a teljes görög államadósság közel hetede, vagyis a balkáni bankok egyik fő tulajdonosi körének, a görög bankszektornak a vesztenivalója a legnagyobb.

1 6.png

Egyedileg is a görög bankok tartják a legtöbb görög állampapírt: az élen álló, és neve ellenére kereskedelmi bankként működő National Bank of Greece év végén 14 milliárd euró görög kötvényt tartott, a dobogó másik két fokán pedig a Piraeus Bank, illetve az Eurobank EFG állt. A külföldiek közül a francia BNP Paribas kitettsége a legnagyobb, a belga Dexiáé pedig a második legnagyobb a Barclays Capital adatai szerint. Ennél is fontosabb kérdés sebezhetőségi szempontból, hogy mekkorák ezek a kitettségek a bankok elsődleges alapvető tőkéjéhez viszonyítva: a görögöknél bőven 100% feletti, a külföldieknél azonban jóval kisebb: a Dexia (20%), a Commerzbank (11%) és a Société Générale (10%) után a BNP Paribas (9%) következik. A csőd esetén várható veszteségeket mérsékelhetik e bankok fedezeti ügyletei (pl. CDS-vásárlásai), ezek nagyságáról azonban nem rendelkezünk pontos adatokkal, és aligha redukálják nullára nettó kitettségüket.

2 6.png

Veszélyben a balkáni országok

A görög bankok tőkéje azonban menthetetlenül köddé válna egy görög államcsőddel, és ennek nem csak a hellének, hanem a Balkán-félsziget államai is meginnák a levét. A Deutsche Bank közgazdásza megvizsgálta, hogy a befektetői szempontból legfontosabb térségbeli országok közül melyek azok, amelyek bajba kerülhetnek. Kiderült, hogy a görög anyabanki finanszírozástól leginkább a bolgár bankrendszer függ, őt Románia, majd Szerbia követi. Bulgária harmadik legnagyobb bankja a United Bulgaria Bank, mely 100%-ban a National Bank of Greece tulajdona, és a bolgár bankszektor eszközállományának 10%-át adja. Nem sokkal kisebb nála az Eurobank EFG helyi leánybankja, mely 8,5%-os részesedéssel rendelkezik, míg a Piraeus Bank a szektor eszközeinek 5,4%-át, az Alpha Bank a 2,7%-át adja. Romániában is jelen van ugyan az Eurobank EFG, az Alpha Bank, a National Bank of Greece, a Piraus Bank és az Emporiki Bank, azonban ezek közül a legnagyobbaknak is 6% alatti a részesedése. Szerbiában az Eurobank EFG a legnagyobb görög banki szereplő 6,3%-os részesedéssel, őt az Alpha Bank követi 4%-kal. Közép-Európa országai közül ugyanakkor sem Lengyelország, sem Magyarország vagy Csehország bankszektora nem rendelkezik számottevő görög tulajdonosi háttérrel.

3 3.png

Egy görög államcsőd esetén Bulgária, Románia és Szerbia államkötvényeinek hozamemelkedésére és az utóbbi két ország devizáinak gyengülésére is számítani lehet. Mindez ugyanis a görög anyabankok által biztosított források elapadásával járna, így nagy valószínűséggel állami forrásból kellene pótolni a kieső tőkét és likviditást, majd pedig valószínűleg leányaik értékesítésére is sort kerítenének a görög anyabankok. A Deutsche Bank közgazdásza szerint egy görög államcsőd balkáni bankszektorokra gyakorolt hatása attól függ igazán, jelenleg mekkora a görög anyabankok finanszírozásának aránya, és ezt milyen mértékben vonnák vissza. A román jegybank elnökhelyettese ezzel kapcsolatban nemrég úgy nyilatkozott, a görög bankok román leánybankjai jól tőkésítettek, és anyabanki forrásaik mindössze egyharmadára rúgnak teljes kötelezettség-állományuknak. A román jegybank azt is közölte: kész tervekkel rendelkezik arra az esetre, ha a görög anyabankok megvonnák forrásaikat, részleteket ugyanakkor nem árultak el.

Egyes eszközárak ettől még nagy nyomás alá kerülhetnek: bár a bolgár bankszektorban 28% a görögök tulajdonosok aránya, a külföldi banki tartozások 38%-a áll fenn Görögország felé, ráadásul a rövidtávú banki források GDP-hez viszonyított aránya is itt a legnagyobb. A görög bankok követelései Bulgária esetében a bolgár GDP 31,6%-ára, Románia esetében a román GDP 13,1%-ára, Szerbia esetében a szerb GDP 18,5%-ára rúgnak, és ha a görög bankok visszavonulót fújnak, ezek könnyen értékesítésre kerülhetnek.

4 4.png

Gondok odahaza

A görög bankok iránti bizalom ráadásul saját hazájukban sem töretlen, emiatt betétállományuk folyamatos apadásával szembesülnek, ami eszközoldali aktivitásukat, így leánybankjaik finanszírozását is jelentősen korlátozza. Míg 2009 decemberében 242 milliárd eurónyi betéttel rendelkezett a hitelintézeti szektor a görög jegybank adatai szerint, 2011 áprilisának végére ez 16,7%-kal 201,5 milliárd euróra apadt, ráadásul egy görög lapértesülés szerint májusban és júniusban újabb közel 10 milliárd eurós betétkivonást hajtottak végre a görögök. Emiatt nemrég a Moody' is figyelmeztette Görögországot: pénzzavar állhat elő a bankoknál, ha a betétkivonás mértéke eléri a 35 százalékot.

5 4.png