További Világ cikkek
Vasárnap 7 százalékos mínuszban zárt a világ egyetlen nyitva tartó tőzsdéje, a tel-avivi, amely kereskedői elsőként szembesültek az S&P hitelminősítő közép-európai idő szerint szombat hajnali történelmi lépésének hatásával. Azzal, hogy a nagy hitelminősítők (S&P, Fitch, Moody's) közül elsőként, a történelemben először, megvonták a legmagasabb, AAA-kategóriájú hitelminősítést az Egyesült Államoktól, és az AA+ besorolásra is negatív kilátást adtak, ami egy-másfél éven belül új leminősítést valószínűsít.
A tel-avivi tőzsde hatalmas esését – aminek részben belpolitikai okai is voltak – az elemzők a hétfői ázsiai és európai mélyrepülések előfutárának gondolták. A reggeli események arra utaltak, hogy igazuk volt: már a magyar idő szerinti hajnali nyitáskor 1-4 százalékos mínuszban voltak, és végül 3-4 százalékos veszteségben zártak az ázsiai tőzsdék, 3 százalék fölött volt az ausztrál tőzsde mínusza. A nyitás utáni pánikhangulat azonban átmenetinek tűnik, bár a piacok veszteségben maradtak napközben.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 19 183,1 ponton kezdte a kereskedést, ez nagyjából 550 ponttal, 2,8 százalékkal volt alacsonyabb a pénteki záróértéknél, igaz, onnan negyedóra alatt 19 500 pont közelébe, 1,2 százalékos mínuszra erősödött. A tőzsdén minden részvény veszteségben nyitott, a kereskedés elején az OTP 4500 forint közelébe, a Mol 17 700 forintra esett. Az MTelekom árfolyama 518 forintig csökkent, a Richter 35 100 forint közelében járt, az elmúlt hetekben jól teljesítő, 360 forint fölött is járó Estmedia (ex-Econet) 290 forint alá gyengült.
A kereskedés első félórája azonban jelentős megnyugvást hozott: a BUX 19 700 pont fölé, pénteki záróértéke közelébe erősödött. Az OTP fél tízkor már pluszban volt, 4700 forint fölött is járt az árfolyama, a többi vezető papír 1 százalék környéki mínuszig erősödött. Igaz, innen megint lefelé fordult az index, dél körülre az OTP 2 százalékos veszteségbe esett vissza, a részvényindex és a vezető papírok is 1 százalékot meghaladó veszteségben voltak,
A jelentősebb nyugat-európai értéktőzsdék is lejtőn kezdtek hétfőn, de nyitás után erősödni kezdetk. A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 az előrejelzésektől elmaradó 1,27 százalékos mínuszban, a frankfurti DAX-30 az előrejelzéseknek megfelelő 0,87 százalékos veszteségben, a párizsi CAC-40 0,91 százalékos visszaesésben volt nyitás után a pénteki záróhoz képest. Negyed tíz után nem sokkal azonban a CAC már 1 százalékos pluszban volt, és csekély erősödésbe váltott a DAX is. Délre azonban ismét minden börze mínuszban volt, a német több mint 2 százalékosban.
Az amerikai leminősítés okozta negatív hangulat a devizapiacokon is éreztette a hatását, jelentős forintgyengülést okozva hétfő reggel. Nyolc óra körül 255,04 forintig erősödött a svájci frank, viszont kilenc körül már 250 forint alatt is járt az árfolyama. A pénteken még 271 forint körüli szinten lévő euró 275 forint fölött is járt reggel, de kilenc után nem sokkal 274 forint alá esett.
A világ tőzsdeindexeinek gyengülése azért különösen aggasztó, mert az értékpapírpiacok már a múlt héten mélyrepülésben voltak. Csütörtökön az amerikai S&P-500 részvényindex százalékos esése nagyobb volt, mint 2008 őszén, a Lehman-csőd másnapján. A BUX pénteken 19 733 ponton zárt, holott 20 000 pont alatt 2009 novembere óta nem járt.
Szakértők szerint az értékpapírpiacokon is folytatódik az esés, mert a piac a jegybankoktól a tüneti kezelés helyett lényegi megoldási javaslatokat vár, és amíg ezeket nem látja, folytatódhat a lejtmenet. Bár tartósan nem várható a 2008 őszihez hasonló helyzet, egyelőre az látszik, hogy egy-egy jó hírnek is csak átmeneti kedélyjavító hatása van. Ugyanakkor az amerikai leminősítés óriási összeomlást nem hoz a részvénypiacon, középtávon a szakember szerint a tőkeköltségek növekedésével folyamatos pénzelszívással járhat – idézte a Napi Gazdaság Gerőcs Tamást, az Equilor elemzőjét.
A piacok megnyugtatását szolgálja az Európai Központi Bank is, amely vasárnap bejelentette: a pénzintézet üdvözli az olasz és a spanyol kormány által bejelentett újabb, a fiskális és strukturális reformok végrehajtását célzó intézkedéseket, és ennélfogva "tevékenyen" fogja végrehajtani államkötvény-vásárlási programját. Elemzők szerint a mostani bejelentés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az EKB már a hétfői tőzsdenyitást követően megjelenhet vevőként a piacokon, és vásárolhat olasz és spanyol állampapírokat a másodlagos kötvénypiacon az euróövezeti adósságválság megfékezése érdekében.
Egyes források szerint az EKB nagyon jelentős piaci beavatkozásra készül, s különösen az olasz kötvények felvásárlása hozhat jelentős megkönnyebbülést a világpiacon. A Royal Bank of Scotland elemzői szerint az EKB naponta akár 2,5 milliárd eurót költhet olasz és spanyol állampapírok felvásárlására, s ezzel megakadályozza a pénzügyi stressznek kitett országok kötvénypiacainak összeomlását.
Az akciónak gyorsan érezhető volt az eredménye. Az MTI beszámolója szerint – bár az EKB nem jelezte, hogy belekezdett volna a vásárlásba – a hétfő reggeli kereskedésben egyaránt csökkent a tíz- és ötéves államkötvények hozama, de a nagyobb esés az ötéves lejáratú kötvények piacán volt. Utóbbiak hozama az olasz államkötvényeknél 65 bázisponttal 4,85 százalékra, a spanyoloknál 69 bázisponttal 4,734 százalékra csökkent. A tízéves olasz kötvények CDS (a kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek) árazása 296 bázispontra mérséklődött a pénteki 375 pontról, míg a spanyoloké 288 bázispontra a pénteki 372-ről.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
