Kína fizeti a világválság számláját?

Ahogy láncreakció-szerűen terjednek a pénzpiaci viharok világszerte az amerikai és az európai adósságválság miatt, Kínának − bár tőzsdéi magukhoz tértek − komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Bár messze van a globális pénzpiaci viharok központjától, megszenvedi azok hatásait − idézi a Napi Gazdaság az Új Kína hírügynökség elemzését. Az USA leminősítése és az amerikai adósságok értékvesztése rossz hír Peking számára, amely valutatartalékai kétharmadát dollárban tartja.

Kínai szakértők szerint a Fed alacsony kamatos politikája világszerte magasabb inflációt és nyersanyagárakat generálhat. Így az olyan gazdaságoknak, mint a kínai, kell majd fizetniük a gazdasági talpra állás számláját. Ha az USA folytatja jelenlegi monetáris politikáját, az árt a kínai valutatartalék vásárlóerejének, s a dollár leértékelődése fűti az inflációt Kínában. Egy újabb gazdasági hullámvölgy csökkenti a kínai kivitel iránti igényt is, márpedig ez létfontosságú a világ legnagyobb exportőre számára.

Egyértelmű, hogy Kína még mindig erősen függ az amerikai és az európai gazdaságtól − véli Gustaaf Geeraerts, a kínai tanulmányok brüsszeli intézetének igazgatója. Bár megpróbálják csökkenteni az exportfüggőséget a hazai fogyasztás ösztönzésével, ehhez időre van szükségük. A kínai gazdaság új egyensúlyának megtalálása igen hosszadalmas és nehéz feladat. Emellett a London School of Economics közgazdásza úgy véli, hogy a hazai piac felfuttatása nem könnyen oldható meg gazdaságpolitikai változtatásokkal

Ennek ellenére csaknem teljes az egyetértés abban, hogy csak a hazai fogyasztás növelése törheti meg a globális gazdaság árhullámait, ezt az utat azonban nehezíti a júliusban már 6,5 százalékot elért infláció és a stratégiai fontosságú importált nyersanyagok árának emelkedése. A válság további, nemkívánatos hatása lehet, hogy a spekulatív tőke elárasztja Kínát, tovább erősítve az inflációt.

A kínai tőzsdék kétnapos megingás után egyelőre magukhoz tértek, és a gazdasági alapok szilárdak. Bár a prognózisok az év vége felé a növekedés lassulásával számolnak, nem várják a GDP-bővülés drámai visszaesését: az első félévi 9,6 százalékkal együtt 2011 egészére 8 százalék összejöhet.

Bár a hét hónap alatt a külkereskedelmi mérleg aktívuma 8,7 százalékkal, 76,21 milliárd dollárra csökkent, az export 23,4 százalékkal bővült. Az adatok arra utalnak, hogy Kína gazdasága már most ellenállóbb a külső hatásokkal szemben, mint a 2008-as válság idején volt, ráadásul maradt még egy komoly kijátszható kártyája − a további makrogazdasági lazítás.

Peking 2008 végén indított egy 586 milliárd dolláros gazdaságösztönző programot, amely kisegítette a gödörből − az infrastrukturális beruházások megrendeléseket és munkát adtak, de hozzájárultak az infláció emelkedéséhez is, és különösen helyi szinten komoly adósságokat okoztak. A további állami stimulációk veszélyesnek bizonyulhatnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!