Áll a bál az IMF és az eurózóna között
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
Egy emberként keltek bankjaik védelmére az eurózóna országainak politikusai azt követően, hogy kiderült: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői stábja olyan jelentést készített, amely szerint a szuverén adósságválság miatt az eddig feltételezettnél nehezebb helyzetben lehet számos európai pénzintézet.
Az IMF idei, szeptember végén megjelenő globális pénzügyi stabilitási jelentésének (GFSR) tervezetét szerdán vitatta meg Washingtonban a Valutaalap igazgatósága; a Financial Times által ismertetett dokumentum a csődkockázati díjak, vagyis a cds-ek árazását vette alapul a hat leginkább veszélyeztetett euróország állampapírjai piaci értékének meghatározásakor. (Az érintett országok közül három - Görögország, Írország és Portugália - már kapott EU/IMF mentő csomagot, Belgium, Olaszország és Spanyolország pedig éppen azért küzd, hogy kikerüljön a veszélyzónából.)
A legrosszabbkor
Az IMF-stáb jelentéstervezete akkor került a nyilvánosság elé, amikor a Valutaalap új vezérigazgatója már amúgy is csatába szállt ezen a mezőn: Christine Lagarde a Jackson Hole-i Fed-konferencián arról beszélt, hogy kötelezni kellene az európai bankokat a tőkeemelésre. A feltőkésítést sürgette azóta az Európai Bankfelügyeleti Hatóság is, amely szerint az eredetileg az állami mentőakciók finanszírozására szánt európai stabilitási alapot (EFSF) is igénybe lehetne venni e célra. A kötelező tőkeinjekció gondolatát számos európai bankvezér visszautasította, legutóbb Josef Ackermann, a Deutsche Bank AG vezérigazgatója − bár hozzátette, hogy a kockázatok visszatértek, a bankok, főleg a dollárövezetben, vonakodnak likviditást nyújtani és a rizikósnak tartott országok finanszírozása most nagymértékben függ az Európai Központi Banktól.A még nem végleges GFSR szerint ha az államkötvényeket "mark-to-market" alapon - azaz az aktuális piaci jegyzés alapján - veszik figyelembe, akkor az európai bankok összesített részvénytőkéje (TCE) mintegy 200 milliárd euróval, azaz 10-12 százalékkal alacsonyabb lenne. Ennek hatása ráadásul akár meg is duplázódhatna - állítják a szakértők -, ha számításba veszik, milyen hatással vannak az egyes bankokra más bankok birtokukban levő eszközei, írja a Napi Gazdaság.
Az IMF akkor fest ilyen sötét képet az európai bankszektor egy jelentős részéről, amikor amúgy is tele vannak a piacok a szektor rejtett vagy kevésbé rejtett gyengeségeiről, finanszírozási nehézségeiről szóló hírekkel, így érthető módon hevesen reagáltak a kormányzati és banki illetékesek. Elena Salgado spanyol pénzügyminisztert még a brit gazdasági napilap szólaltatta meg - szerinte az IMF szakértői csak a potenciális veszteségek felől nézték a dolgot, nem vették számításba például, hogy a banki portfóliókban szintén ott levő német államkötvények értéke emelkedett.
Salgado arra is emlékeztetett, hogy az IMF stábja 2009 őszén már elkövetett egy hasonló hibát, amikor később negyedével csökkentenie kellett az európai bankok által leírt veszteségekre adott becslését. A spanyol pénzügyminiszter szerint a júliusban ismertetett európai stresszteszt jobban tükrözi, melyik bank mennyire sebezhető; a tesztre hivatkozott Valerie Pecresse francia költségvetési miniszter is, amikor felhívta a figyelmet a Reutersnek nyilatkozva, hogy a francia bankok - amelyek simán vették a kemény próbát - sokkal jobban tőkésítettek, mint egy évvel ezelőtt. Európa vezető hitelintézeteinek tőkehelyzete erős - csatlakozott a kórushoz Michael Kemmer, a német bankszövetség (BdB) vezetője, szerinte az IMF meglátása nem a jelenlegi helyzetet tükrözi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
