Gazdag tagok csökkentenék az uniós költségvetést

Nyolc jómódú EU-ország képviselője közös állásfoglalásban szorgalmazta hétfőn, hogy az Európai Bizottság által benyújtott tervekhez képest 100-120 milliárd euróval csökkentsék a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetés kiadási keretét.

A 27 EU-ország a nap folyamán miniszteri ülést tart Brüsszelben az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva, és ezen az ülésen az egyik napirendi pont az uniós végrehajtó testület többéves pénzügyi kerettervezetének (Multiannual Financial Framework, MFF) a megvitatása. A bizottsági MFF-javaslat 1 100 milliárd euró kiadással számol az említett időszakra, ami 5 százalékkal haladja meg a most futó középtávú időszak pénzügyi keretét.

Ausztria, Finnország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Svédország azonban a 27-ek ülése előtt külön tanácskozást tartott, és úgy foglalt állást, hogy a bizottsági javaslatban szereplő kiadási összeg túl magas.

"Okosabban, de nem többet kellene költenünk" - olvasható a nyolc ország közös állásfoglalásában.

Janusz Lewandowski költségvetési EU-biztos a 27-ek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón védelmébe vette a bizottsági javaslatot, és hangsúlyozta: a testület arra tett kísérletet, hogy 2014 és 2020 között pusztán az inflációt figyelembe vevő összegnövelés mellett - tehát lényegében a 2013-as vásárlóerő szintjén befagyasztva az uniós költekezést - az eddiginél több EU-célkitűzést tudjanak finanszírozni.

A soros EU-elnökség nevében Mikolaj Dowgielewicz lengyel Európa-ügyi miniszter óvott attól, hogy dramatizálják a költségvetés csökkentését szorgalmazó állásfoglalást. Mint mondta, egyelőre a tervezés kezdeti szakaszánál tartanak, és a legkülönbözőbb irányú állásfoglalásokra lehet számítani.

Martonyi János magyar külügyminiszter ezt lényegében megerősítette, amikor azt hangsúlyozta újságíróknak a tanácskozás után, hogy Magyarország és több más ország éppenséggel kevesli az MFF-tervezetben szereplő összeget. Emlékeztetett arra, hogy a 2009 végén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés számos területen új hatásköröket adott az uniónak, és e területek pótlólagos forrásokat igényelnek. Emellett - tette hozzá a magyar diplomácia irányítója - meg kell őrizni a felzárkóztatási (kohéziós), valamint a mezőgazdasági támogatási politikát is.

"Azt kell nézni, hogy a közös politika jelent-e hozzáadott értéket" - mondta Martonyi.

A magyar külügyminiszter szintén szólt az euróövezeten kívüli EU-országok azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy az euróövezeten belül mutatkoznak törekvések a pénzügyi politikák szorosabb összehangolására, és ennek jegyében akár az EU-alapszerződés megváltoztatását igénylő intézményi döntésekre is.

"Nem lehet két uniót csinálni" - fogalmazott Martonyi. Közölte, hogy elfogadhatatlannak tartja önálló intézményrendszer létrehozását az eurózóna számára. Önmagában az ellen azonban - tette hozzá - nincs kifogása, hogy az eurózónán belül létezzenek sajátos szabályok. E szabályok viszont szerinte nem vonhatnak el jogköröket más EU-intézményektől az alapszerződéssel ellentétes módon.

A hétfői brüsszeli tanácskozásról név nélkül nyilatkozó diplomáciai források elmondták: az a hét nem euróövezeti EU-tagország - köztük Magyarország -, amely kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére (ha annak létrejönnek a gazdasági feltételei), akár népszavazásra is bocsáthatná majd az euró bevezetésének kérdését, ha az euróövezet intézményi rendszerén az ő egyetértésük nélkül előzetesen változtatnának a mostani euróövezeti tagországok.