Brazília is megmentené Európát

Brazília azt javasolja a háttérben a feltörekvő országok kormányainak, hogy a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül, egy több milliárd dolláros alap létrehozásával segítsenek a meggyengült európai országoknak - írja a Reutersre hivatkozva a Napi Gazdaság.

A BRICS országok - tehát a legnagyobb feltörekvők: Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság - képviselői a hét második felében találkoznak az IMF és a Világbank képviselőivel Washingtonban. Megfigyelők szerint a találkozónak óriási szimbolikus jelentősége lesz, hiszen ezek az országok korábban inkább rászorulóként kényszerültek tárgyalni a fejlett országok által dominált pénzügyi szervezetekkel.

A Reuters forrásai szerint a brazil pénzügyminiszter, Guido Mantega fel fogja ajánlani, hogy a brazil hozzájárulás 10 milliárd dollár legyen. Ez önmagában nem igazán nagy tétel az eurózóna adósságválságában, ám arányaiban hasonló kínai, indiai és orosz hozzájárulással és összehangolt beavatkozásokkal már megnyugtató jelzés lenne a piacok felé.

Brazíliának két fő célja lehet a javaslattal: egyrészt a válság Spanyolországra és Portugáliára való továbbterjedése sokat ártana a dél-amerikai országnak, másrészt a hozzájárulással megnőne a brazil befolyás a washingtoni nemzetközi szervezetekben.

Közben Kína is jelezte, hogy kész segíteni: "Kína feltételek nélkül támogatja az Európai Uniót a hitelválság leküzdésében, de hozzáállásáért "tiszteletet" szeretne cserébe" - hangoztatta a kereskedelmi minisztérium szóvivője kedden, Pekingben.

Sen Tan-jang (Shen Danyang) kijelentette: az, hogy az EU nem ismeri el Kína teljes piacgazdasági státusát, és hogy Kína támogatja az uniót két teljesen össze nem függő dolog. "Kínának nincsenek előfeltételei, amikor másoknak segítséget ajánl" - jelentette ki, hozzátéve: országa mindössze azt reméli, hogy hozzáállásért cserébe tiszteletet kaphat.

A szóvivő megállapította, Kína rendkívül csalódott, amikor a reform és nyitás 30 éve után, a tervgazdálkodásból a teljes piacgazdaságba történő átmenetet követően az EU visszautasította Kína elismerését. "Meggyőződésünk, hogy a kérdés politikai és nem technikai természetű" - szögezte le a szóvivő.

Az EU döntése nem csak Kína valóságos helyzetével nincs összhangban, hanem a Kína-EU közötti kapcsolatok hosszú távú érdekeit sem szolgálja - vélte Sen, aki szerint az eurózóna problémái meghatározó hatással lesznek a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra.

A gazdasági lassulás Európában, amely a belső fogyasztásra és beruházásra is befolyással lesz, közvetlenül fogja károsítani a Kínával folytatott kereskedelmet; a mélyülő hitelválság nagy nyomást jelent majd a hazai vállalatokra, intenzívebbé fog válni a verseny a kínai vetélytársakkal, ami további kereskedelmi vitákhoz vezethet - magyarázta a szóvivő.

Sen ugyanakkor a "rejtett lehetőségeket" hangsúlyozta, s a két fél együttműködését szorgalmazta elsősorban a beruházások, a gazdaság és a technológia területén.

A kínai miniszterelnök korábban maga is arra szólította fel az uniót, hogy ismerje el Kína piacgazdasági státusát, s kérte az EU vezetőit, hogy stratégiai távlattal kezeljék a kétoldalú kapcsolatokat. Ven Csia-pao (Wen Jia-bao) szavait akkor a nemzetközi sajtóban úgy interpretálták, mintha a kormányfő feltételül szabná Brüsszelnek Kína elismerését európai befektetéseiért, az államadósságok felvásárlásáért cserébe.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint Kína 2016-ban mindenképpen megkapja a szabadpiaci státust, s Peking számára ezért szimbolikus jelentősége is van annak, hogy az unió mikor ismeri el.