A görög csőd kihúzná a válság méregfogát

"Nem lenne rossz szcenárió egy rendezett görög csőd, mivel most egy kis ország nagy adóssága veszélyezteti az egész eurózóna stabilitását. Ráadásul a csődöt már most is beárazta a piac, a mutatók alapján a hitelezők a kölcsöneik összegének a felét várhatják csak vissza, inkább örülnének, ha mégis ennél többet kapnak" - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Befektetési Zrt. befektetési igazgatója az Európai Bizottság magyarországi képviselete és a BGF által szervezett szerdai vitán az eurózóna jövőjéről.

Ezzel rendeződne a probléma egy része, azonban a beszélgetés résztvevői szerint a válság ennél sokkal mélyebben gyökerezik: az elmúlt évtizedben sem ment minden rendben Európában, nem sikerült végrehajtani a Lisszaboni sratégiát és lemaradt az unió gazdasága az Egyesült Államokéhoz képest. Így most különösen érzékenyen érintette a térséget a periféria válsága, ami miatt az amúgy adósságválsággal nem küzdő államok, köztük Németország növekedése is veszélybe került.

A fő kérdés jelenleg az, hogy mit tartanak nagyobb veszélynek a gazdaságpolitika irányítói: a recessziót vagy az elszabaduló inflációt. Ferkelt Balázs, a BGF rektorhelyettese szerint még mindig egyszerűbb egy gyors nővekedés miatt meglóduló inflációt kezelni, mint a stagflációt, ezért először a növekedés beindítására kéne koncentrálni.

Ez azonban nem egyszerű, mivel elfogytak az államok tartalékai: a 2008-as válság alatti gazdaságélénkítő költekezés akkorára duzzasztotta az államadósságokat, hogy mára nem csak a periféria, de Németország vagy Franciaország sem folyamodhat ehhez az eszközhöz. Így nem marad más út, mint hogy az EKB növelje a likviditást a piacon, amit mellesleg az amerikai Fed is régóta tesz.

"Szűk az ösvény" - mondja Forián Szabó Gergely. "A jegybanki beavatkozás segíthet azokon az országokon - például Olaszországon és Spanyolországon - ahol az adósságpálya fenntartható lenne, ha a kockázatok miatt nem kúsznának egyre feljebb az állampapírok hozamai. Ha az EKB folytatja az állampapírok vásárlását, azzal lenyomhatja a hozamot, így stabilizálhatja a térséget, ugyanakkor vigyázni kell, nehogy egy ilyen lépés további felelőtlenségre sarkallja a déli államokat - ugyanis az eddigi tapasztalatok alapján ezek az országok csak akkor hajlandóak visszafogni a túlköltekezést, ha a piac erre rákényszeríti őket."

Abban a beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy ha egyszer kijutunk a válságból, jóval szigorúbb szabályozási rendszert kell létrehozni, ami még időben megakadályozza, hogy bármelyik ország hasonló hibába essen, mint Görögország.