30 százalék fölött a görög állampapírkamat

Átlépte hétfőn a 30 százalékos határt a tíz éves lejáratú görög állampapírok kamatszintje: az egy héttel ezelőtti 28,169 százalék helyett most már 30,072 százalékos kamatra hajlandóak csak a pénzpiacok hitelezni a görög államnak.

Az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Olli Rehn bizottsági alelnök szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio utalt arra, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök mind a 17 euróövezeti ország együttműködésében megvalósítandó "stabilitási kötvénykibocsátásra" terjesztett elő elképzeléseket.

A görög gazdaság iránti, már most is minimális piaci bizalom tehát tovább romlik, annak ellenére, hogy Lukasz Papademosz személyében új miniszterelnöke van az országnak, aki többpárti kormányt alakított, és az eddig egymással viaskodó pártok vezetői sorra biztosították támogatásukról a Papademosz-kormány által vállalt takarékossági és reformintézkedéseket.

Az euróval fizető országok pénzügyminiszterei - az úgynevezett Eurócsoport ülésén - kedden Brüsszelben vitatják meg, hogy Görögország megkaphatja-e a reformok fejében Athén által remélt újabb pénzügyi támogatási részletet. Várhatóan az euróövezeti döntés után néhány nappal a Nemzetközi Valautaalap (IMF) is állást foglal a maga részéről, a rá eső összeget illetően. A pozitív döntés brüsszeli vélekedések szerint javíthatja a görög papírok kelendőségét.

Az olasz állampapírok érezhetően javultak az elmúlt napokban: a múlt pénteki 7,343 százalék után hétfőn már csak 7,078 százalék volt a tíz éves lejáratú papírok kamata, a piacok tehát óvatos bizalmat szavaznak Mario Monti új, szakértői kormányának, az általa beígért reformintézkedéseknek.

A La Stampa című olasz lap a hét végén azt állította ugyan, hogy az olasz hatóságok az IMF-hez fordultak mintegy 4-600 milliárd euró  pénzügyi segítségért, ám ezt cáfolták az érintettek, majd pedig az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Olli Rehn bizottsági alelnök szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio is azt mondta: semmi ilyesmiről nem esett szó Rehn és Monti pénteki római találkozóján.

A belga állampapírok hétfőn meglehetősen magasan, 5,847 százalékon voltak, ám vasárnapi bejelentés szerint Elio Di Rupo miniszterelnök-jelölt - másfél évi kormányválság után - napokon belül kormányt alakíthat, és ez esélyt ad arra, hogy Belgium végrehajtja azokat a kiigazításokat, amelyek révén jövőre 2,8 százalékra csökkenhet a deficit.

Az EU és az eurózóna fő gazdasági hajtóereje, Németország sokkal jobban áll a fent említett országoknál, de az egyre költségesebb eurómentő akciók a német állampapírok kelendőségét is kikezdték: az egy héttel korábbi 1,884 százalék helyett ezen a hétfőn már 2,322 százalékon állt a tíz éves német papírok kamata. Ez - bár alacsony szinten ugyan, de - egy hét alatt 23,2 százalékos kamatláb-emelkedést jelent.

Az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Amadeu Altafaj Tardio hűvösen reagált azokra a felvetésekre, miszerint azoknak az országoknak, amelyeket az euróövezeten belül a hitelminősítők a legjobb, AAA kategóriában tartanak nyilván, közösen kellene kötvényeket kibocsátaniuk az eurózóna védelmében. Ebbe az "elitklubba" most Németország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Ausztria és Finnország tartozik.

A legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó testület szóvivője hangsúlyozta: "A cél az integráció, nem a dezintegráció". Amadeu Altafaj Tardio hozzátette: a közös kötvénykibocsátásnak is a pénzügyi stabilitást kellene szolgálnia, nem a megosztottság elmélyítését.