A bankok válságforgatókönyvet készítenek

Angela Merkel német kancellárnak megvan a válasza az euróövezet felbomlásától tartók növekvő kórusa számára: „sohasem fog bekövetkezni". Akadnak azonban bankok, amelyek már nem ennyire biztosak ebben, miután a szuverén, államokhoz kapcsolódó adósságok válsága az elmúlt héten magát Németországot is elérni látszott és a befektetők szemében csökkent az abbeli bizonyosság, hogy ez az ország Európa stabilitásának megrendíthetetlen pillére – írja a The New York Times.

Az amerikai lap utal arra, hogy az S&P AA+-ról AA-ra minősítette vissza Belgium adósminősítését azzal az indokolással, hogy kétséges a tornyosuló államadósság csökkentése, és ugyancsak a múlt héten volt olyan minősítő, amely figyelmeztetett a francia AAA minősítés elvesztésének lehetőségére, illetve  bóvli kategóriába sorolta Portugáliát vagy Magyarországot.

Így, miközben az európai vezetők még azt hangoztatják, hogy nincs szükség B-tervre, a világ néhány vezető bankja és felügyelő szerve éppen erre készül. Andrew Bailey, a Financial Service Authority, a brit pénzügyi felügyelő hatóság egyik illetékese kijelentette: „nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a lehetőséget, hogy egyes országok rendezetlen módon távoznak az euróövezetből".

Olyan bankok, mint a Merryll Linch, a Barclays Capital és a Nomura az elmúlt napokban egész sor jelentésben foglalkozott az eurózóna felbomlásának lehetőségével. „Az euróövezet pénzügyi válsága sokkal veszélyesebb szakaszba lépett” – írták a Nomura elemzői, akik szerint, hacsak az Európai Központi Bank (EKB) nem lép közbe ott, ahol a politikusok kudarcot vallottak, „az euró összeomlása ma már nem csak elképzelhető, de egyre inkább valószínűnek tűnik”.

Olyan vezető brit pénzügyi intézmények, mint a Royal Bank of Scotland (RSB) cselekvési terveket készítenek arra az esetre, ha az elképzelhetetlen valószerűvé kezd válni. Az amerikai pénzügyi hatóságok a Citigrouphoz tartozó és más amerikai bankokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék euróövezeti kitettségüket. Ázsiában a hongkongi hatóságok fokozták hazai és a külföldi bankjaik nemzetközi kötelezettségeinek monitorozását.

Európában korántsem tapasztalható ilyen izgalom. A francia és az olasz bankok egyszerűen azért nem készítenek szükségterveket, mert kizárják az euró összeomlását. Tény, hogy a BNP Paribas, a Société Générale, az Unicredit és más bankok az utóbbi időben több milliárd eurónyi adósságon adtak túl, de ennél tovább  nem mentek.

Amikor a második legnagyobb olasz bank, az Intesa Sanpaolo 2011-13 évre szóló forgatókönyveket készített, ezek egyikében sem szerepelt az euró felbomlásának lehetősége. A bank azonban óvatos a likviditás és a tőke szempontjából, tavasszal 5 milliárd euróval az egyik legnagyobb tőkeemelést hajtotta végre Európában.

Az európai vezetők az elmúlt héten is igen határozottan kinyilvánították eltökéltségüket az euró megvédésére. Politikailag még a görög elszakadás is egyre inkább kizártnak tűnik. Az európai vezetők attól tartanak, hogy ez megnyitná Pandora szelencéjét és olyan borzalmakra vezethetne, mint a Lehman Brothers bankéhoz hasonló újabb csőd vagy akár további országok kilépése az eurózónából.

A több mint egy évtizede létrejött és ma 17 országot tömörítő euróövezet célja a földrész stabilitásának megszilárdítása volt, és  ahogy a kamatlábak csökkentek és az unióba özönlött a pénz, fellendítette a benne részt vevő országok, különösen Németország gazdaságát - mutat rá a New York Times

A Lehman Brothers három évvel ezelőtti összeomlása  viszont zűrzavarba döntötte a globális hitelpiacokat és tavaly azzal, hogy Görögország majdnem csődbe ment, kiújult a válság. Az eurózóna számtalan szerződést és kapcsolatot teremtett a tagországok között, de nem gondoskodott olyan mechanizmusról, amelynek révén ki lehet lépni az unióból.

Ahogy azonban a válság kiterjed Európa gazdagabb északi felére, a bankok növelik felkészülésüket mindenféle eshetőségre. Egyes bankok a kilépési mechanizmus hiánya ellenére vizsgálni kezdték, ilyen esetben hogyan lehetne az eurót drachmára váltani, vagy hogyan teljesülnének a szerződések és miként hatna egy euró-összeomlás a piacokra.  Az RSB például stressz-teszt elemzéseket végzett, felmérve, mi történne, ha egyes országokat kilöknének az euróövezetből.

Az üzleti világban is terjed az elővigyázatosság. Nagy felzúdulást keltett Görögországban a TUI német utazási iroda, amely a görög szállodásoktól a szerződések drachmaértékének megjelölését kérte arra az esetre, ha Görögország kilépne az euróövezetből. Erre a G20 ülése után került sor, amelyen Merkel kancellár és Sarkozy elnök utalt erre a lehetőségre. A görög központi bank is úgy fogalmazott a minap, hogy ha az ország nem tud gyorsan javítani pénzügyi helyzetén, "kérdéses, hogy megmaradhat-e az eurótérségben".

A felmérések és elemzések kezdik felmérni és beárazni a kockázatokat. A Barclays Capital csaknem ezer ügyfelével készített felmérésében a megkérdezettek csaknem fele legalább egy euróország kiválására számít, 35 százalékuk csak Görögországéra, 20 százalékuk viszont az európai periféria valamennyi országának búcsúját valószínűnek vélte.

Pénteken a Merrill Lynch is előállt egy tanulmánnyal, amely szerint Spanyolország, Olaszország és még Franciaország pénze is leértékelődne a dollárhoz képest az euróövezet felbomlása esetén, viszont Németország és Hollandia valutája is erősödne. Norman Chan, a hongkongi pénzügyi hatóság vezetője is bejelentette, hogy megvizsgálják a bankok európai kitettségét, egy másik hongkongi bankár pedig, aki ragaszkodott a névtelenséghez, azt mondta, a felügyelet azt méri fel, hogyan hat a bankok stabilitására a fokozódó európai pénzügyi zavar.