Hiperinfláció Fehéroroszországban
Miután Belaruszban novemberben az éves infláció elérte a 104 százalékot, a világ négy legnagyobb auditáló cége hiperinflációnak minősítette a pénzromlást, ami a bankokat és a nagyvállalatokat különleges - Európában még sosem alkalmazott - elszámolási szabályok alkalmazására kötelezi, írta a Napi Online.
A belarusz statisztikai hivatal közölte, hogy az infláció a tavaly decemberihez képest novemberben 104 százalékot ért el - vagyis az év végére várt 100 százalékot is meghaladta. Az ipari árak 139,6, az élelmiszer árak 120,9, az egyéb fogyasztási cikkek ára 106,7 százalékkal haladta meg a tavaly év végit, írta a BelTA hírügynökség.
A négy legnagyobb auditáló cég - a PricewaterhouseCoopers, a Deloitte, az Ernst & Young és a KPMG - egybehangzóan hiperinflációnak minősítette a belarusz pénzromlást. Ez arra kötelezi az ország bankjait és nagyvállalatait, hogy nemzetközi pénzügyi jelentésükben (IFRS) a 29-es szabályt alkalmazzák. Ez akkor lép életbe, ha egy ország gazdaságát meghatározóan a magas, 100 százalékhoz közeli, vagy azt meghaladó infláció jellemzi. Európában ennek a szabálynak az alkalmazására még nem volt példa.
Az érintett cégeknek és pénzintézeteknek egy a kamatok, a bérek és az árak alapján kiszámított árindexet kell alkalmazniuk könyvelésükben, vagyonelemeik értékelésénél, nyereség-veszteség jelentéseikben. Mint a minszki Telegraf idézi, az auditálók rámutattak, hogy e nélkül értelmetlen belarusz rubelben elkészíteni a pénzügyi jelentéseket, mivel az idei eredmények nem összevethetőek a korábbiakkal az infláció miatt. Pénzügyi szakértők szerint a "négy nagy" állásfoglalása negatív hatással lesz az ország gazdaságára, mert vészharangként szól a befektetők fülében.
A Nemzetközi Valutaalap állandó minszki képviselője, Natalia Koliadina a jövőt illetően sem optimista. A BelaPAN hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a belarusz kormány nem lesz képes a tervezett 19-22 százalékra leszorítani az inflációt, az árak adminisztratív szabályozásával, befagyasztásával a probléma nem oldható meg. Ehhez szigorú költségvetési és bérpolitika, az állami kiadások csökkentése és pozitív reálkamat szükséges. A negatív reálkamat a pénz elköltésére ösztönöz, ami tovább növeli az árakat - mutatott rá az IMF képviselője.