Enyhülhet az uniós szigor

Már az Európai Bizottság környezetében is egyre többen beszélnek arról, hogy a gazdasági növekedés gyors élénkítése érdekében lazítani kellene az eurótagországoktól megkövetelt költségvetési intézkedések szigorúságán - írja a Napi Gazdaság.

Az eurózónának ki kell tartania a megszorításokra alapozott válságkezelés mellett, a növekedés miatt nem szabad irányt váltani - jelentette ki Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Főnöke, Angela Merkel kancellár hasonlóan nyilatkozott, hozzátéve, hogy a növekedést csak úgy lehet élénkíteni, hogy például megerősítik az Európai Befektetési Bankot (EIB), amely képes magántőkét is bevonni fejlesztési programjaiba.

Az El País spanyol lap ugyanakkor meg nem nevezett uniós forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az európai döntéshozók 200 milliárd eurós infrastruktúra-, zöldenergia- és technológiai fejlesztést tartalmazó programon dolgoznak a legrosszabb helyzetben lévő eurózónatagok kisegítésére. A szükséges forrás alapját, 12 milliárd eurót az Európai Bizottság stabilitási alapjából (EFSM) vonnák el. Ebből emelnék meg az EIB tőkéjét, ami a további hitelfelvételekkel együtt 60 milliárddal dobná meg a bank hitelezési kapacitását.

A gond az, hogy ezzel a megoldással csak hosszabb távon lehet élénkíteni a gazdaságot, miközben a legfrissebb makroadatok az európai gazdaság vészes visszaesését jelzik. Ezért gyorsabb beavatkozásra lenne szükség, ami nem lehet más, mint a költségvetési deficit csökkentésének lassítása. A Financial Times tudomása szerint az IMF támogatja ezt a lehetőséget, és már az Európai Bizottságban is egyre erősebbek azok a hangok, amelyek nem tartják ördögtől valónak a lazítást. A gyors beavatkozás mellett szól, hogy immár egy tucat EU-tag, köztük Spanyolország gazdasága esett recesszióba.

A spanyol GDP 0,3 százalékkal csökkent az első negyedévben 2011 negyedik negyedévéhez képest az október-decemberi, szintén 0,3 százalékos zsugorodás után - jelentette a Reuters. Ezt megelőzően azt közölte a madridi statisztikai hivatal, hogy a munkanélküliségi ráta 24,4 százalékra emelkedett január-márciusban a negyedik negyedéves 22,9 százalékról. Az elemzők egy része úgy látja, Spanyolország hajszálra került attól, hogy az EU és az IMF támogatását kérje.

Ennek elkerülése érdekében a kormány egy úgynevezett rossz bank létrehozását fontolgatja - jelentette a Financial Times. Ebbe vinnék ki a pénzintézetek behajthatatlan követeléseit. A Rajoy-kormány 54 milliárd euró plusztartalék képzésére kötelezte a kereskedelmi bankokat rossz hiteleik fedezésére, ám ez nem látszik elegendőnek. Szakértők szerint 100 milliárd euró kellene a bankok újratőkésítéséhez, kérdés, honnan teremtenék elő az ehhez szükséges forrást.