Európában kilátástalan szabadságharc indult

A hétvégén két választáson is olyan erők arattak győzelmet Európában, amelyek a kampányuk középpontjába a megszorítások elvetését állították. Franciaországban François Hollande a szigorú költségvetési szabályokat előíró fiskális paktum újratárgyalását, Görögországban a szavazatok 68 százalékát besöprő protestpártok a megszorítások végét ígérték a választóknak.

Elfogyott a társadalmi támogatás

„A helyzet mutatja, hogy a politika kezdi elveszíteni a kontrollt Európában, a szakadék a politikusok és a szavazók között egyre szélesebbé válik. Ezt látjuk Görögországban és ezt látjuk Franciaországban is” – mondta Sten Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza a Reuters kérdésére. Szerinte ez azt jelzi, hogy a választók „szerte Európában elkezdtek üzenni a politikusoknak: »nem vagyunk hajlandóak végrehajtani a reformokat«, és ez aggasztó”.

„A Merkel-Sarkozy tengely, ami a szigorú költségvetési fegyelem megkövetelését ígérte, politikai szempontból nem lehetett sikeres” – mondta az Indexnek Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója. A megszorítások ugyanis szerinte csak mélyítették a recessziót a perifériában, ezért nem volt mögöttük valódi társadalmi és politikai támogatás, ami most kezd a felszínre kerülni. Sarkadi szerint Németország csak akkor követelhetne megszorításokat, ha cserébe adósságleírást ígérne a periférián lévő, válság által leginkább sújtott országoknak.

Németország ellenállhat

Az adósságleírás ugyanakkor az EU gazdagabb országainak, elsősorban Németországnak jelentene terhet. Ezen az országon bukhat François Hollande terve is a fiskális paktum lazítására. Merkel vasárnap telefonon gratulált Hollande győzelméhez és meghívta őt Berlinbe, de hétfőn jelezte, hogy nem enged a márciusban elfogadott fiskális paktumból. Az pedig egyelőre még kérdéses, hogy Hollande pontosan hogyan képzeli el annak kiegészítését növekedést elősegítő elemekkel.

Az esetleges retorikai pengeváltások mellett az lesz igazán fontos, hogy milyen hangulatban és eredménnyel zárul majd Hollande első berlini látogatása a jövő héten. Az eddig kormánytisztséget sem viselő, nemzetközi politikai életben ismeretlen új francia elnöknek emellett már a G8-csúcson és NATO-csúcson is részt kell majd vennie. Berlin és Párizs álláspontja a június 28-29-i EU-csúcsig körvonalazódhat részleteiben.

Politikailag sem Merkel, sem Hollande nem mehet szembe teljesen eddigi álláspontjával. Vasárnap tartományi választásokat tartanak Észak-Rajna-Vesztfáliában, amely a legnépesebb német tartományként fontosabb a német kereszténydemokratáknak, mint a schleswig-holsteini választás, ahol most vasárnap hiába kapták a legtöbb szavazatot, nem tudnak kormányt alakítani. Hollande-nak pedig ugyan véget ért az elnökválasztás, de már a június 10-17-i francia parlamenti választásokra is készülnie kell, amelyen erős többséget akar maga mögé állítani a szocialista párt győzelmével.

Ahogy a Reuters emlékeztet rá, Merkel kemény deficitcsökkentő programja, amit főleg a déli euróországokban verne végig, népszerű Németországban, éppen ezért a német kancellár legfeljebb szimbolikus lépésekben engedhet még a vasárnapi választások után is. Fontos szempont, hogy Németország az egyik fő hitelezőként nem érdekelt abban, hogy lazuljanak a többi országban is költségvetési fegyelmet garantáló szabályok, a görög adósság egy részének elengedése pedig már eddig is akkora társadalmi ellenállást váltott ki az országban, hogy további engedményekre aligha lenne lehetősége Merkelnek.

Patthelyzetbe futott Görögország

Ha valóban marad a komoly uniós szigor, Görögországban ismét súlyos helyzet alakulhat ki. „Az országban olyan politikai patthelyzet alakulhat ki, amire egyelőre nem látszik a megoldás” – mondta az Indexnek Pápa Levente, az OTP devizastratégája. Hétfőn az államfő felkéri a legtöbb szavazatot szerző Új Demokrácia párt vezetőjét, Andónisz Szamarászt, hogy alakítson kormányt, azonban ez várhatóan nem fog sikerülni, mivel a PASZOK-kal – az egyetlen olyan másik párttal, ami nem utasítja el élesen a megszorítások folytatását –, együtt sincs meg a többségük a törvényhozásban.

A vasárnapi választásokon a vártnál is nagyobb mértékben büntették meg a megszorításokat bevezető, a hatalomban évtizedek óta egymást váltó jobboldali Új Demokráciát és a baloldali PASZOK-ot, amelyek november óta nagykoalícióban álltak az ország élén. Ezúttal együtt is csak 32 százalékot szereztek, és még úgy sincs meg együtt a többségük a 300 fős parlamentben, hogy az Új Demokrácia a választások győzteseként plusz 50 képviselői helyet kapna.

Mindkét párt nemzeti egységkormány alakítását sürgette, az Új Demokrácia vezetője, Andónisz Szamarász pedig már azt is pedzegette, hogy esetleg kiegészítéseket lehetne fűzni a megállapodáshoz. Sok mozgásterük azonban nincs, a többi párt ugyanis épp a megszorítások ellenzésével szerzett szavazatokat a választáson. Szamarásznak három napja van koalíciós partnereket keresni, amennyiben ez péntekig sem sikerül, akkor a meglepetésre második helyen végzett Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) próbálkozhat.

  A Sziriza már meg is kezdte egy alternatív kormánykoalíció tető alá hozását a hitelmegállapodás feltételeit elutasító kisebb pártokkal. Azonban hiába szavazott a görögök többsége a megszorítások ellen, Aléxis Cíprasz pártjának sincs elég potenciális partnere, a kommunisták például jelezték, hogy nem lépnek koalícióra velük. Amennyiben a Sziriza, majd pedig a harmadik helyen végzett PASZOK sem tud kormányképes többséget felmutatni, akkor új választások kiírására lehet szükség. A körvonalazódó patthelyzet miatt az ország komoly politikai bizonytalanság elé néz, aminek súlyos gazdasági következményei is lehetnek.

Lehetetlennek tűnik a megszorítások folytatása

Pláne, hogy ha mindezek ellenére sikerülne is egy kormányzóképes koalíciót összehozni, az is szinte lehetetlen helyzetben találná magát. A választásokon a szavazók 68 százaléka szavazott a megszorítások folytatását elutasító pártok valamelyikére. Így, a társadalmi elutasítottság miatt, gyakorlatilag lehetetlenné vált egy olyan széleskörű megszorítási csomag végrehajtása, amire már a következő hónapban szükség lenne.

Az uniós mentőcsomag részeként ugyanis az új kormánynak már június végén be kellene mutatnia, hogyan takarít meg a következő két évben további 11 milliárd eurót. Ennek súlyát jól érzékelteti, hogy a szükséges elvonás a GDP-nek mintegy 5,5 százalékát teszi ki, és a februári, tüntetésekkel és óriási társadalmi ellenállással kísért csomag többszörösére rúg. A helyzetet csak súlyosbítaná, ha éppen júniusban kellene újabb választást tartani a patthelyzet miatt.

Sokkolt társadalom

Fokasz Nikosz, az ELTE professzora a szigorú gazdaságpolitika hatásait érzékeltetve kérdésünkre elmondta: egy átlagos görög család az elmúlt másfél évben fizetése 40 százalékát elveszítette. Az elmúlt három-négy évben ugyanolyan mélységű válságot él át a társadalom, mint amit mi a rendszerváltás idején tapasztaltunk meg – anélkül, hogy az együtt járt volna a politikai változás olyan eufóriájával, ami mi átéltünk a kilencvenes években.

„Befutott egyetemi tanár kollégám a válság előtt 3100 eurót vitt haza, most 1700 euró a fizetése”. Közben új adókat vezettek be, nőtt az áfa, az új ingatlanilletéket pedig a villanyszámla kifizetésével kapcsolták össze. „Aki nem fizeti be, annál kikapcsolják a villanyt. Közben az állam kapkod mindenféle irányba: volt olyan, hogy délelőtt kitaláltak egy adót, de délután már kevésnek tűnt, ezért egy újabbat csaptak hozzá” – mondta az Indexnek Fokasz Nikosz.

Júliusban teljes csőd jöhet

Ha pedig nem folytatódnak a megszorítások, és az unió sem megy bele a feltételek enyhítésébe – erre pedig elemzők szerint korlátozott az esély –, akkor az ország akár már júliusban csődbe mehet. „Ez nem a korábbi részleges fizetésképtelenség, hanem úgynevezett kemény csőd lenne” – mondta Pápa Levente.

„Mivel az ország elsődleges egyenlege továbbra is mínuszos, az állam nem lenne képes fizetni a nyugdíjakat és a közszféra béreit, a hitelezők nem kapnák vissza a kölcsöneiket, a bankszektorban csődhullám indulna, és a külföldi befektetők is elveszítenék a görög gazdaságba (vállalatokba, bankszektorba) fektetett pénzüket” – tette hozzá

Az euróról is lemondhatnak

Az elemző szerint ebben az esetben nem marad más út, mint az eurózóna elhagyása, hiszen az ország csak a pénze leértékelésével tudja visszaállítani a gazdaság versenyképességét.

„Ezzel leállhatnak a külföldi befektetések, akár további 10-20 százalékkal is visszaeshet a fogyasztás és a GDP, azonban lenne remény arra, hogy a recesszión gyorsan túljut az ország, és egy-két éven belül már viszonylag gyors növekedési pályára állhat. Ezzel együtt a válság előtti görög jólét a legjobb esetben is csak hosszú távon érhető el” – mondta Pápa Levente.

Az eurózóna fennmaradhat

Az államcsődnek és az eurózóna elhagyásának következményei közül nem is az állami fizetésképtelenségnek lenne a legdurvább hatása, hiszen állampapírból már csak 100 milliárdnyi, a korábbi fele van kint a piacon. Ugyanakkor a vállalati kötvények elértéktelenedése és a bankcsődök miatt rengeteg külföldi befektető szenvedne el veszteséget, a lakosság megtakarításai és fogyasztása pedig zuhanni kezdene.

Közvetett hatásként pedig megteremtődne a precedens az eurózóna elhagyására, ami még sebezhetőbbé tenné a periféria többi államát. A portugál, olasz és spanyol hozamok megugranának, az euró pedig vélhetően leértékelődne. Ez azonban még nem valószínű, hogy önmagában az eurózóna végét jelentené: Pápa Levente szerint az övezet vélhetően még elviselné Portugália kilépését is, a határ inkább Spanyolországnál van. Ez ugyanis már akkora ország, hogy a veszteségek miatt értelmetlenné válna a valutaunió jelenlegi formában vett fenntartása.