Európa mentené a bankjait

Az elmúlt egy évben az eurózóna válsága az eddigi legsúlyosabb fázisán ment keresztül – kezdődik az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott jelentése az eurózóna állapotáról. A gazdaság jelentősen lelassult, több állam már hivatalosan is recesszióban van, és a megszorítások ellenére az államadósság átlagos szintje tovább nőtt, elérve a GDP 88 százalékát.

Veszedelmes viszonyok

A válság középpontjában a tanulmány szerint egy veszélyes kölcsönhatás áll az államok, a bankok és a rossz gazdasági környezet között: mivel a bankoknál sok a hazai állampapír, negatív hatással volt rájuk az államok fizetőképességébe vetett hit megingása.

Ugyanakkor a bankrendszer ingatag állapota tovább rontotta az államok helyzetét, mivel ők tudják végső esetben – igen drágán – kimenteni a csőd szélére kerülő pénzintézeteket. Mindezt tetézte a rossz gazdasági környezet, ami növelte a hitelköltségeket, és a félelmek önbeteljesítő jóslatként rontották az államadósságok fenntarthatóságát.

Az elmúlt év megmutatta azt is, hogy a válság a vártnál könnyebben terjed egyik államról a másikra, és tavaly őszre már a korábban pénzügyileg stabilnak tekintett gazdaságokat is elérte – ez pedig őket is érdekeltté teheti a krízis minél hatékonyabb kezelésében.

Lassú lesz a talpra állás

Tavaly jelentősen romlottak a növekedési kilátások, és bár ezek 2012 elejére stabilizálódni látszottak, továbbra is stagnálás közeli állapot jöhet: idén 0,3 százalékkal csökkenhet a GDP az eurózóna átlagában, és kirívóan nagyot eshetnek vissza a perifériás államok: Görögország 4,7, Spanyolország 1,8, Portugália pedig 3,3 százalékos recesszióra számíthat idén.

A növekedés csak jövőre indulhat meg újra egy szerény, 1 százalékos ütemmel, azonban ez is csak akkor történhet meg, ha a bankrendszer és a piacok helyzete normalizálódik. Ennek ellenkezője az áttételes hatások miatt továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti a növekedésre nézve.

Csak átmenetileg könnyebbült meg a bankrendszer

A bankrendszer rövidtávú problémáit enyhítette az EKB decemberi és márciusi akciója, amivel olcsó forrást biztosított a pénzintézeteknek, és ehhez hasonló stabilizáló hatása volt a tavaly őszi uniós döntésnek a bakrendszer feltőkésítéséről.

Ugyanakkor a hangulat javulása átmenetinek bizonyult, és a befektetők bizalma ismét csökkenni kezdett, ami jelzi, hogy továbbra is sérülékenyek a pénzügyi piacok, és a megfelelő intézkedések elmulasztása gyorsan megváltoztathatja a piaci hangulatot.

Bankszövetség és eurókötvény kell

A jelentés szerint javítani kell a bankrendszer integrációját, és ehhez az eurózóna tagállamainak fokozniuk kell az együttműködésüket a felügyeleti rendszerek és gyakorlatok kialakításában, valamint a nemzetközi krízismenedzsmentben, így elmozdulva egyfajta "bankszövetség" irányába.

Emellett az Európai Bizottság javasolja, hogy a bankokat közvetlenül a zóna mentőalapjából, az ESM-ből adott kölcsönnel lehessen feltőkésíteni, illetve a jelentés ismét kiáll a közös eurókötvények bevezetése mellett, mivel ez segíthetne a perifériás országok rövidtávú finanszírozási problémáin. A Bizottság szerint több javaslat van az asztalon, azonban ezek korábban rendre elbuktak a németek ellenállásán, akiknek nem áll érdekében az eladósodottabb államok kockázatának átvállalása.

Növekedésbarát megszorítás kell

Mivel az államadósság rohamosan nőtt az elmúlt években, és ez idén is folytatódik, átlépve a GDP 90 százalékát, még éveken keresztül szükség lesz a megszorítások folytatására. Ezeket ugyanakkor úgy kell végrehajtani, hogy a lehető legkisebb mértékben fogják vissza a növekedést, illetve az egyes tagállamok helyzetétől függően különböző gyorsasággal kell végrehajtani a programokat.

Nem lesz új eurótag

Az Európai Központi Bank (EKB) a szerdán közölte konvergenciajelentésének végkövetkeztetéseit. Eszerint a vizsgált nyolc ország egyike sem teljesíti teljes mértékben az euró bevezetésének jogi feltételeit.

"A jogi keretfeltételek a vizsgált nyolc ország egyikében sem felelnek meg teljes mértékben az euró-bevezetés szerződéses követelményeinek" - állapítja meg a dokumentum. "A jegybanki függetlenség tekintetében még számos inkompatibilitás tapasztalható."

Az EKB jelentése a vizsgált nyolc ország, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország mindegyike esetében azt a végkövetkeztetést fogalmazza meg, hogy a jogrendszer ... nem felel meg teljes mértékben a jegybanki függetlenség feltételeinek".