Krugman: A görög eurónak vége

„Görögországnak el kell hagynia az euróövezetet, és el is fogja hagyni” – mondta a BBC-nek Paul Krugman. A Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint ez a lépés akár már néhány hét múlva bekövetkezhet.

A jóslat annak fényében nem meglepő, hogy tudjuk: az országban június 17-én megismételt választásokat tartanak, miután a május eleji szavazást politikai patthelyzet követte, sem a megszorításokat támogató hagyományos nagy-, sem az azokat ellenző korábbi kispártok nem tudtak kormányt alakítani. Aggasztó, hogy utóbbiak a szavazatok 68 százalékát kapták meg, és bár a híveik egy része nem akarja újra a drachmát, ha az ország nem folytatja a nemzetközi mentőcsomagok fejében vállalt szigorú gazdaságpolitikát, más út aligha az ország előtt, mint az euróövezet elhagyása. Bő két héttel a választásk előtt a megszorításpárti Új Demokrácia és az azt ellenző Sziriza népszerűsége között a különbség 2 százalék sincs, ami akár egy, a mostanihoz hasonló zűrzavaros helyzetet is előrevetíthet június 17-e utánra.

Krugman a BBC televízió HardTalk című politikai interjúműsorában kijelentette: Görögország euróövezeti távozásának „nincs alternatívája”.

Arra a kérdésre, hogy szerinte ez mikor történhet meg, azt mondta, hogy akkor, ha a következő görög választásokon a megszorító program folytatását elvető, radikális baloldali Sziriza párt végez az első helyen.

Krugman szerint lehetséges a görög eurótagság megszűnése akkor is, ha az euróövezeti jegybank (EKB) „egy bizonyos ponton úgy dönt”, hogy nem ad több euróhitelt a görög bankoknak „a folyamatos betétesi bankroham finanszírozására”. Igaz, ez utóbbi kijelentésnek ellentmond némileg, hogy a legfrissebb athéni adatok a görög bankok betétállományának szolid növekedését mutatták.