A régió megúszhatja a banki kivéreztetést

Ennek oka, hogy a régió finanszírozását uraló osztrák bankok leginkább Németországhoz kapcsolódnak, így nem függnek a tőkekivonást a legagresszívabban végző Egyesült Királyságból érkező forrásoktól. A kelet-közép-európai régió két legjelentősebb kereskedelmi partnere, Ausztria és Németország a globális tőkekivonásnak leginkább ellenálló államok között szerepel. Emellett alacsonyabb mértékű államadósságuk és viszonylag kicsi bankszektoruk miatt a kelet-közép-európai államoknak sikerült elkerülniük azt az „államadósságból felpumpált bankszektor”-féle ördögi kört, amit most a Görögországhoz és Spanyolországhoz hasonló államok nyögnek.

Néhány közép-európai országban a bankok külföldi forrásai csökkenésnek indultak ugyan (például ahol szabályozás vagy állami közbeavatkozás következtében a devizahitelek állománya nagyarányú visszaesésen ment keresztül), ezzel együtt viszont a belföldi betéti bázis minden szektorban növekedett, fokozatosan a belföldi forrásbevonás fenntarthatóbb modellje felé tolva el a bankok finanszírozását.

Magyarország nem illik a képbe

A kelet-közép-európai gazdaságok kisebb kockázatot is jelentenek, mint több, nagy tőkeáttétellel működő euróövezeti ország. Ennek köszönhetően Lengyelországban stagnált, de Csehországban kis mértékben még emelkedett is a külföldi eszközök mértéke 2012 márciusában.

Az Erste elemzői kiemelik: Magyarország nem illik bele a kelet-közép-európai képbe, mert a gazdaságpolitika alacsony fokú kiszámíthatósága, a „nem ortodox” intézkedések (például a devizahitelek végtörlesztése) nyomán a magyarországi bankok mérlegének mindkét oldala csökkenésnek indult.

Csökkenő kitettség, belföldi finanszírozás

A jövőre vonatkozó tendencia határozottan a belföldön finanszírozott modell irányába mutat, ami viszont azt jelenti, hogy középtávon a kelet-közép-európai leányvállalatok egyre kevésbé függenek majd az anyabanki finanszírozástól. Számos kelet-közép-európai állam az elmúlt években korlátozást vezetett be a háztartásoknak nyújtható devizahitelek tekintetében, a devizahitelek megújítása pedig középtávon hozzájárul a külföldi források csökkenéséhez.

Egyelőre azonban nem várható, hogy a kelet-közép-európai kitettség jelentős mértékben csökkenni fog. A CEE6 országok közül Csehország és Szlovákia a legkevésbé sebezhető a tőkekivonással szemben, hiszen az itt működő bankok mérlegében a legkisebb arányú a külföldi finanszírozás.

A régióban erős befektetői tőkebeáramlás figyelhető meg, kiváltképp az államkötvények terén, ami ellensúlyozza a határon túli hitelek visszaesését. A működőtőke-beáramlás és a nettó EU-kifizetések együttesen immár teljesen fedezik a teljes folyó mérleget majdnem mindegyik CEE6-országban. A kelet-közép-európai régió országaiba tavaly összesen 36 milliárd euró nettó külföldi tőke áramlott, ami megfelel a 2002 és 2006 közti időszak átlagának.

Csökkent a Németországtól való függés

A régióban megnövekedett az ázsiai vállalatok lábnyoma is, Szlovákia és Csehország három legnagyobb exportőre közül kettő ázsiai, vagyis kijelenthető, hogy Kelet-Közép-Európában megszűnt Németország hegemóniája, már ami a térség feldolgozóipari központként való kezelését illeti.

Az idei esztendő első negyedévében szinte mindegyik kelet-közép-európai kormány bocsátott ki eurókötvényt a külföldi pénzpiacokon. Az Európai Bizottság eleddig pozitívan értékeli a kelet-közép-európai költségvetési konszolidációt, és azzal számol, hogy a 2012-re (de legkésőbb 2013-ban) a szóban forgó országok a GDP 3 százaléka alá szorítják költségvetési hiányukat.

Az Erste szakértői a legnagyobb befektetési lehetőséget a tízéves magyar államkötvényben látják, aminek a hozama a várakozások szerint 100 bázisponttal 7 százalék pont alá esik, amint beindul az új IMF-program.