Nem hisszük, hogy találnánk munkát
Világszerte mindenki erősen pesszimista a munkaerőpiac helyzetével kapcsolatban − hivatkozza a Gallup 2011 globális felmérését a Napi Gazdaság, amelynek keretében 146 országban kérdeztek meg az embereket arról, hogyan látják munkavállalási esélyeiket.
A napokban publikált eredmények szerint tavaly a válaszadók 57 százaléka látta úgy világszerte, hogy kilátástalan helyzetben vannak az álláskeresők és csak 33 százalék nyilatkozott pozitívan a lehetőségekről − adta hírül az ELTE TáTK hírlevele.
A munkaerőpiac helyzetével kapcsolatban Európa bizonyult a legpesszimistábbnak: a válaszadók 72 százaléka látta reménytelennek az elhelyezkedési esélyeket, míg 20 százalék gondolta úgy tavaly, ha állást keresne, könnyen el tudna helyezkedni. A legoptimistább arányokat az amerikai kontinensen mérték: itt 38 százalék látta pozitívnak a munkaerőpiac helyzetét és 57 százalék nyilatkozott ennek ellenkezőjéről.
Szingapúr kivételével mind a tíz ország, ahol a leginkább optimistán nyilatkoztak a munkaerőpiac helyzetéről, fejlődő ország. A két legmagasabb mutatót Szaúd-Arábia és Omán produkálta, ahol a válaszadók 69 százaléka szerint jók az elhelyezkedési esélyek a munkaerőpiacon. A két állam mellett Panama, Katar, Szingapúr, a Fülöp-szigetek, Kuvait esetében 60 százalék fölötti, Thaiföld, Paraguay és Üzbegisztán esetében pedig 57 százalékos és e fölötti az optimisták aránya.
A tíz legnegatívabb ország közül hat EU-tag: Görögországban és Írországban szinte általános, 96 és 93 százalékos a munkaerőpiac állapotát sötéten látók aránya. Spanyolországban 92, Olaszországban 91, Bulgáriában 89, Szlovéniában 87 százalék látja úgy, nem sok esély van állást találni a helyi munkaerőpiacon.
Magyarország ugyan nincs benne a legpesszimistább tízben, ellenben a hazai munkavállalók sem jókedvűek. Tízből nyolcan látják rossznak a munkaerőpiac helyzetét és csak 12 százalék hiszi úgy, könnyen állást tudna találni. A fenti uniós országok mellett Szenegál, Szerbia, Moldova és Egyiptom került a legnegatívabb tíz közé.
Az ÁSZ szerint sikertelenek voltak a munkahelyteretési programok
A 2004-2010-es időszakban hazánkban mintegy 1850 milliárd forint hazai és uniós forrás nem javított Magyarország kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetén - állapította meg az Állami Számvevőszék a munkahelyteremtési programok vizsgálata során. Nem javult a foglalkoztatási szint, nem csökkent az inaktivitás és nem csökkentek a területi különbségek.
A támogatási programokban csak rövid távon javult a résztvevők munkaerő-piaci helyzete - ez különösen a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok esetében szembetűnő az ÁSZ szerint.