Így kell szépen statisztikát hamisítani

Régi megfigyelés, és kutatások eredményei is alátámasztották azt a tényt, hogy az emberek hajlamosak magasabbnak érezni az inflációt, vagyis a fogyasztói árak átlagos emelkedését, mint amilyen az valójában. A hiba azonban sokszor nem a mi készülékünkben van, derül ki abból az összeállításból, amit a Concorde blogján tettek közzé, és bemutatja, egyes országokban hogyan trükköznek a statisztikai hivatalok az infláció számításával.

Az egyik csodás példa a kreatív megoldásokra Argentína, ahol 2007-ben sikerült leszorítani az addig fékezhetetlennek tűnő inflációt – legalábbis papíron. Ekkor új vezér került a helyi statisztikai hivatal élére, aki gyorsan megreformálta az inflációszámítás módját, méghozzá módfelett unortodox előírásokkal. A statisztikáknál ekkortól nem vették figyelembe a tizedes értékeket, hanem mindig lefelé kerekítettek. Bevett módszerré vált az is, hogy a hivatal egyszerűen kivette azokat az árucikkeket a fogyasztói termékkosárból, amelyek jelentősen drágultak. „Ennek magyarázata, hogy a vásárlók úgy sem veszik meg azt, aminek jelentősen felmegy az ára, ezért felesleges a fogyasztói termékkosárban tartani” – olvasható a posztban.

A kormányzat által vezérelt csalás miatt teljesen hiteltelenné vált a hivatalos árindex, a drágulás mértéke a piaci szereplők szerint idén már eléri a 24 százalékot is, miközben a hivatalos adatokban tíz százalék körüli infláció szerepel. Érdemi vitára azonban nincs lehetőség, a kormány nem is tűri az alternatív árindexeket, tavaly több bírósági eljárás is indult a hivatalosnál szignifikánsabban magasabb inflációról publikáló közgazdászok ellen.

Nemcsak az argentinok, hanem a kínaiak is jelentős áremelkedésekkel szembesültek az elmúlt időszakban, ennek azonban szintén nem látni nyomát a hivatalos statisztikákban. „Nincsenek átlátható adatok a fogyasztói kosárban lévő termékek pontos összetételéről, sem arról, hogy honnan gyűjti az adatokat a hivatal” – olvasható a blogon. Ami biztos: a szójabab például hiába drágult június óta több mint 30 százalékot a szójabab a világpiacon, ez nem fog közvetlenül megjelenni a kínai árindexben, holott ez az ország legfontosabb takarmánynövénye. Az országban egyébként hivatalosan 2,2 százalékra süllyedt a kínai éves infláció, az ingatlanpiacon vagy a nagyvárosok üzleteiben, éttermeiben ennél lényegesen nagyobb drágulásokat lehet tapasztalni.