Kétezermilliárd eurós lehet a válságkezelési alap
A tervek szerint az ideiglenes válságkezelő alapnál, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) esetében használt tőkeáttételes eljáráshoz hasonlóan az állandó mechanizmusnál is négyszeresére,a jelenlegi 500 milliárd euróról 2 billió euróra növelnék az eszköz kapacitásait. Az eljárás szerint az ESM forrásaiból csak a tagállamok legkockázatosabb állampapírjait vásárolnák, így a magánbefektetők - az alacsonyabb kockázat miatt - pótlólagos összegekkel járulnának hozzá a kötvényvásárlásokhoz.
Cáfol a minisztérium
Cáfolta hétfőn a német pénzügyminisztérium azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint az euróövezeti vezetők az ESM mentőalap kapacitásait 2 billió euróra növelnék, ám elismerte, dolgoznak azon, hogy több magánforrást vonjanak be a finanszírozásába. A német pénzügyminisztérium szóvivője, Martin Kotthaus "teljesen illuzórikusnak" nevezte azt az értesülést, hogy az ESM kapacitásait megnégyszereznék.
Az EFSF esetében az euróövezeti vezetők abban reménykedtek, hogy úgynevezett különleges célú gazdasági egységeken (SPV) keresztül minden mentőalapos euróhoz 4-5 másik eurót tesznek hozzá a magánbefektetők. Piaci érdeklődés hiányában azonban az áttételes eljárás akkor kudarcot vallott és az euróövezeti vezetők végül az ESM egy évvel korábbi bevezetése mellett döntöttek.
A lap által idézett euróövezeti források szerint a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble támogatna egy ilyen bővítést, de egyes tagállamok, különösen Finnország, egyelőre ellenzik a terveket.
A német pénzügyminisztérium szóvivője a Spiegelnek elismerte, hogy a német alkotmánybíróság kedvező határozatát követően azon dolgoznak, hogy átalakítsák a mentőmechanizmus kereteit. Mint mondta, az ESM hasonló eszközökkel rendelkezne, mint az ESFS. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németország kötelezettségvállalásai 190 milliárd euróban korlátozódnának, ahogyan az az alkotmánybírósági határozatban is szerepel. Az Európai Bizottság szóvivője nem kívánt nyilatkozni a lap megkeresésére.