Az amerikai Columbia egyetem hetvenöt éves professzora, akinek a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a gazdaságpolitika hosszú és rövid távú hatásai közötti kapcsolat már meglévő ismereteinek elmélyítéséért ítélte oda a magas elismerést 2006-ban, a Die Presse osztrák lap szerdai számában kijelentette, hogy technikailag csak akkor lehet recesszióról beszélni az Egyesült Államokban, ha a gazdaság két egymást követő negyedévben is zsugorodik. "Csakhogy a tavalyi negyedik negyedéves adatokat még nem ismerjük" - mondta az interjúban.
Egyelőre nehéz felmérni, hogy a bankvilágban tapasztalható felbolydulásnak milyen gazdasági következményei lesznek, habár a magas, öt százalék körüli amerikai munkanélküliség kétségkívül megtorpanást sejtet. Személy szerint mindazonáltal meglepődne, ha az Egyesült Államok gazdaságának teljesítménye az idei első negyedévben rosszabbodnék.
Ennek fényében "nincs elragadtatva" attól, hogy a központi bank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) esetleg tovább csökkenti alapkamatát. A kamatot akkor kell leszállítani, ha a gazdaság állapota azt megköveteli, jelenleg azonban nem így fest a helyzet. Nem tapasztalni sem a beruházások meredek zuhanását, sem a magánfogyasztás jelentősebb zsugorodását, ami indokolná a Fed hiperaktivitását – mondta Phelps.
Szerinte a probléma abban a sokkhatásban gyökerezik, amelyet a bankvilágból kiinduló hatás gyakorol a tőkepiacokra. Ezen azonban sem a Fed, sem más központi bank nem tud segíteni. A mesterségesen alacsonyra állított irányadó kamat ráadásul azzal a kockázattal jár, hogy meglódulhat az infláció.
Így meggyőződése, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) nem szabad a Fed példáját követnie és a "politika szavára hallgatnia". Mint hangsúlyozta, az EKB akkor cselekszik helyesen, ha - mint tavaly június óta mostanáig - ezentúl sem tesz semmit. Az EKB megbízatása egyébként is arra szól, hogy az infláció kordában tartására ügyeljen, arról nem szólva, hogy az európai gazdaságok jobb állapotban vannak, mint az amerikai, fejtegette.
Valóságos problémának tartja viszont, hogy a krízis miatt a bankok félnek hiteleket nyújtani egymásnak, ami likviditásgondokat eredményezhet: esetleg a vállalatok sem tudnak majd elegendő pénzhez jutni beruházásaik kivitelezésére, illetve a finanszírozás megdrágulhat. "Mindez kínálati sokkhoz vezethet a hitelpiacokon". A válságot megítélése szerint egyfelől a bankok saját, helytelen ösztönző rendszerre épülő magatartása, másfelől a szabályozás elégtelensége váltotta ki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
