VÉGE H csoport
90+8'
Uruguay 2
Zöld-foki Köztársaság 2
ÉLŐ MÉRKÖZÉS G csoport
49'
Új-Zéland 1
Egyiptom 0
június 22. 19:00 J csoport
'
Argentína
Ausztria
június 22. 23:00 I csoport
'
Franciaország
Irak
Csapat
M
Gy
D
V
Lg
Kg
P
2
2
0
0
3
0
6
2
1
0
1
2
2
3
2
0
1
1
2
3
1
2
0
1
1
1
3
1

Megmentette a céget, mégis veheti a kalapját

2008.02.14. 07:44
Noha sikerült megmentenie a kilencvenes években a csőd szélére sodródott svájci ABB-t, mégis távoznia kell Fred Kindle vezérigazgatónak. Az igazgatósággal támadt "kibékíthetetlen ellentéte", miközben a befektetők annyira elégedettek a munkájával, hogy a távozásának hírére az ABB-részvények ára 10 százalékkal csökkent.

Távozik posztjáról Fred Kindle, a svájci ABB Ltd. vezérigazgatója, akinek vezetésével az elektromos hálózatok világpiacának vezető szállítója az elmúlt években elkerülte a csődöt. A felek nem nyilatkoznak a válás okairól, csak annyit közöltek, hogy "kibékíthetetlen ellentétek" támadtak Kindle és az igazgatóság között.

A hír nyomán csaknem 10 százalékkal zuhant az ABB részvényeinek árfolyama, mert a befektetők szerint a vezérigazgató elképesztően jó munkát végzett. A cég elmúlt tíz évének története arra utal, hogy ebben bizony sok igazság lehet. A kilencvenes évek válogatás nélküli felvásárlásai során vagy 200 vállalat került az ABB-hez, ám ezek nem hozták a tőlük várt hasznot, s így a társaság 2002-re csőd közeli helyzetbe került.

Kindle 2005-ben vette át az irányítást, vezetésével eladták a profilidegen ágazatokat és az elektromos rendszerek fejlesztésére koncentrálták a cég erőforrásait. Kihasználták, hogy az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában jelentős hálózat-korszerűsítések kezdődtek, illetve hogy a gyorsan fejlődő ázsiai országok erőteljesen bővítik elektromos ellátórendszereiket.

Mindezek nyomán tavaly már 3,8 milliárd dollár profitot ért el az ABB és a 2006-os osztalék kétszeresét fizeti. Kindle szeptemberben azt nyilatkozta, hogy dollármilliárdokat akarnak akvizíciókra fordítani saját ágazatukban, ám most azt közölte a cég, hogy csaknem kétmilliárd dollár értékben vásárol vissza részvényeiből.