Adóharc az EU régi és új tagjai között

A belépő országok többségében az idén 20 százalék alá esett a társasági adó mértéke, miközben az EU jelenlegi tizenöt tagállamában ez az adó átlagosan 31,32 százalék. Ráadásul ez a szint is az utóbbi évek jelentős mértékű csökkentéseinek eredményeként alakult ki.

Egyre kisebb

A legnagyobb arányú visszafogás Lengyelországban és Szlovákiában történt: mindkét országban idén január elsejétől 19 százalék a társasági adó a korábbi 25, illetve 27 százalék helyett. Magyarországon már ezt megelőzően 16 százalékra szállították le az adófajtát. A Csehországot irányító szociáldemokraták nem igazán lelkesednek az adócsökkentéséért, de a szomszédok példájától tartva Prágában is azt tervezik, hogy a jelenlegi 31 százalékos társasági adót három lépésben 2006-ig 24 százalékra mérséklik.

A balti államok már régóta adóparadicsomot jelentenek, hiszen Litvániában és Lettországban egyaránt 15 százalék a társasági adó. Észtországban ugyan 26 százalék, ám az a társaság, amely nyereségét az országban újra befekteti, adómentességet élvez.

Természetesen meglehetősen nehéz ezeket a számokat önmagukban összevetni. A végső adóterhek nagyságának megállapításakor ugyanis azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes országokban mi teszi ki az adókivetés alapját, milyen mentességeket és kivételeket biztosítanak. Az egyes országok jó, vagy rossz képét formáló nemzetközi besorolások összeállításánál szerepet játszik az is, hogy az adott állam mit nyújt az egyre nagyobb követelésekkel fellépő befektetőknek.

Alapelv

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással az új tagállamok elveszítettek egy fontos eszközt: immár nem csábíthatják azzal a külföldi befektetőket, hogy tíz évre, esetenként ennél is hosszabb időre teljes adómentességet biztosítanak az új vállalkozásoknak. A csatlakozási tárgyalások során Brüsszel határozottan ragaszkodott ahhoz, hogy a leendő tagállamok folyamatosan számolják fel ezt a gyakorlatot, mivel az EU filozófiája szerint az ilyen kedvezmény a szabad versenyt befolyásoló állami támogatásnak minősül.

A most csatlakozóknak így nincs más lehetőségük, mint az, hogy Írország példáját próbálják utánozni. Az EU történetében eddig az ír csatlakozás bizonyult a legnagyobb sikernek, Írországban pedig az egész világon a legalacsonyabbak közé tartozó társasági adót kell fizetni: mindössze 12,5 százalékot.

A gazdaságilag fejlett államokat tömörítő OECD vezető illetékesei szerint az adóharc lesz az egyik legkeményebb küzdelem az Európai Unión belül a mostani bővítés nyomán. A most csatlakozó országok konkurenciáját ugyanis egyre komolyabb aggodalommal fogadják a régi tagállamok.

Kritika

Ausztria már bejelentette, hogy egy éven belül a társasági adó jelenlegi 34 százalékos szintjét 25 százalékra csökkenti. Mások még csak az ingerült nyilatkozatoknál tartanak. Így Gerhard Schröder német kancellár március végén azt vetette a leendő tagországok szemére, hogy túlságosan kevés adót szednek be az infrastrukturális beruházások költségeinek fedezésére, ezzel az Európai Uniót, főként annak gazdagabb tagállamait kényszerítik arra, hogy társfinanszírozást vállaljanak e beruházások esetében.

Göran Persson svéd kormányfő nála is szókimondóbb volt, amikor kijelentette: Európa északi államai, ahol különösen magasak az adók, nem fogják a végtelenségig pénzzel támogatni Európa keleti felét, miközben az ottani államok azért küszködnek forráshiánnyal, mert alacsony fiskális terhek formájában adnak ajándékot a gazdagoknak.

Ezek a szemrehányások a jelek szerint nem igazán félemlítették meg a többségében mélységesen liberális új csatlakozókat. Az észt gazdasági minisztériumban egyenesen arról beszélnek, hogy a verseny szentségének elve alapján a következő években a társasági adó további csökkentését tervezik, egészen annak végleges eltörléséig. Mint mondják, Észtország leendő európai biztosa ennek a programnak lesz majd a szószólója Brüsszelben.