Veszélyben az uniós áramellátás

Az európai uniós tagországokban egyre nő a veszélye annak, hogy túlterheltség miatt részlegesen vagy esetleg teljesen leáll az áramszolgáltatás - vélik a Capgemini tanácsadó cég szakértői, akik ennek okát abban látják, hogy a kereslet növekedési üteme az utóbbi években meghaladta a kapacitásnövelését.

Az elemzők úgy látják, hogy elsősorban az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium és Görögország van kitéve áramszünetek veszélyének, ugyanis ezekben az országokban a legalacsonyabb a pótlólagos kapacitás, a legjobb helyzetben pedig Írország van. Elégtelen árampiaci kapacitás esetén eleinte az ipari fogyasztóktól vonnák meg az áramot az érintett országokban, de amennyiben jelentős a túllépés, akkor teljes áramszünettel is számolni kell. A Capgemini rámutat, hogy jelentése egyfajta utolsó figyelmeztetés: egyszerre szól az energiaiparnak, a nemzeti kormányoknak és a szabályozószerveknek.

A szakértőket az késztette a jelentés közzétételére, hogy a statisztikák szerint az elmúlt télen a rendelkezésre álló energiamennyiség csupán 4,8 százalékkal haladta meg a fogyasztási csúcsot, azaz ez az érték 1 százalékponttal csökkent egy év alatt. Az európai energetikai társaságok korábban a tényleges fogyasztásnál jóval nagyobb termelőkapacitásokkal rendelkeztek, de az utóbbi években egyre kevesebb vállalat tartott lépést a folyamatosan bővülő kereslettel. A tanulmány szerint ennek az uniós energetikai piacon élesedő verseny az egyik oka, de szerepet játszott a hosszú távú tervezés lehetetlenné válásában az engedélyeztetési eljárások bonyolultsága és a szabályozási környezet folyamatos változása is.

Az utóbbi években a legnagyobb visszhangot a 2003-as egyesült államokbeli, illetve kanadai áramszünet keltette, amikor egyértelműen a rendszer túlterheltsége és a vezetékek meghibásodása okozta a mintegy 9300 négyzetkilométernyi területet elsötétítő áramkimaradást. Ugyanezen év szeptemberében egy nagyfeszültségű vezeték hibája miatt egy napra egész Olaszország áram nélkül maradt, de elsötétült már elöregedett hálózata miatt Oroszország és Grúzia is az utóbbi években.

A szakértők szerint a jelenlegi helyzetben a megoldás kulcsa elsősorban a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság kezében van: ezeknek az intézményeknek kellene a kapacitásbővítést ösztönző intézkedéseket meghozniuk. Brüsszel már eddig is kiemelkedő jelentőséget tulajdonított az energiapiacnak: José Manuel Barroso bizottsági elnök épp a hét elején szólította fel a tagországokat az energiapazarlás 20 százalékos csökkentésére 2020-ig.