Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Szakemberek szerint nagy jövő előtt áll a svájci eredetű úgynevezett autómegosztási (carsharing) üzletág. A piaci alapra helyezett autómegosztás 1987-ben indult Zürichben két cég részvételével. Ma a világ 600 városában működik e szolgáltatás, az autómegosztási társaságok összesen 350 ezer tagot számlálnak, és a növekedés folytatódik.
Ám korlátozza a módszer elterjedését, hogy működésének előfeltétele a jól kiépített tömegközlekedési hálózat, illetve a közös autóhasználatban részt vevők magas fokú szabálytisztelete. Miközben világszerte egyre nagyobb az autótulajdonosok aránya a lakosságon belül, a személygépkocsik átlagosan egy napból 23 órát üzemen kívül vannak – mutat rá a Neue Zürcher Zeitung. Így sokak számára nyomós gazdasági – és környezetvédelmi – érvek szólhatnak a mellett, hogy másokkal megosztva használjanak egy személygépkocsit.
A rendszer általában úgy működik, hogy az autómegosztó közösség tagjai a tömegközlekedési csomópontok környékén fenntartott parkolókban tárolt kocsikat az előre jelzett módon igénybe vehetik, akár egészen rövid időtartamra is, s ez lényeges különbség az autóbérléshez képest. Paradox azonban, hogy a módszer a szükséges feltételek miatt elsősorban a fejlett államokban terjedt el, miközben éppen a fejlődő országok kisebb jövedelmű lakossága lenne a leginkább rászorulva egy ilyen költségkímélő megoldásra.
Az autómegosztás világpiacát továbbra is a svájci cégek uralják 20 százalékos részesedésükkel, míg Európa többi része 40, Észak-Amerika 34, Ázsia és Ausztrália pedig mindössze 6 százalékot mondhat magáénak. Ugyanakkor az üzletágat jól ismerők szerint a modern technikai segédeszközöknek köszönhetően az autómegosztás olyan országokban is működhet, ahol a lakosság kisebb szabálykövetési hajlandóságot mutat. A fedélzeti számítógépek segítségével könnyebb ellenőrizni a kihágásokat és károkozásokat, és így lehetőség nyílik a szabálysértő tagok kizárására.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
