További Világ cikkek
Stabilizálódik a helyzet a légiforgalomban a megszűnt korábbi években dúló, a hagyományos és a fapados vagy diszkont légitársaságok közötti éles küzdelem. Nem csak az utal erre, hogy Ferihegyen a tavalyi évben a hagyományosok már nagyobb ütemben tudták növelni forgalmukat, mint a fapadosok (mindkét szegmens esetében saját magához mérten), ez derül ki a British Airways régiós vezetőjének szavaiból is. Az Indexnek nyilatkozva Anna Ingham-Grant úgy fogalmazott: nem érzékelik, hogy a diszkont társaságok utasokat vonnának el tőlük. A British Airways számára a Budapest-London útvonalon a Malév jelenti a legnagyobb konkurenciát.
Anna Ingham-Grant szerint mára az utazóközönség sokkal pontosabban tisztában van saját igényeivel, mint akár csak öt évvel ezelőtt. Az elmúlt években sokan kipróbálták ugyan a diszkont társaságokat, de sokan visszatértek az időközben persze olcsóbbá is lett hagyományos légitársaságokhoz. A hagyományosoknak valóban kihívást jelentett, hogy saját üzleti modelljükbe átemeljék azokat az elemeket, melyek révén a diszkont társaságok lényegesen olcsóbb árakat tudtak felmutatni, de emellett megtartották azt, ami előnyt jelent számukra: a nagyobb járatsűrűséget és a jobb, (ezáltal a repülőterek által drágábban is adott) indulási időpontokat, és persze a fedélzeti kényelmi szolgáltatásokat. Az összehasonlítás ma már az utasok számára is egyszerű, hiszen a korábban jellemző utazási irodákon keresztüli értékesítést már háttérbe szorította az internetes jegyeladás: így az utas percek alatt saját maga tudja összehasonlítani a különböző ajánlatokat, és kiválasztani azt, amit ár-érték arányban a saját maga számára a legkedvezőbbnek ítél.
Forgalomban előzzük a cseheket
Az internetes jegyeladás nem csak az összforgalmon belüli arányát tekintve fejlődik, hanem a szolgáltatás tartalmában is: a BA 11 nyelven kínál online foglalási és check-in lehetőséget. Az online check-in révén az utasnak a repülőtéren nem kell külön a bejelentkezéshez sorban állnia, és ülőhelyét is otthonról választhatja ki. A 11 nyelv egyike a magyar: ennek jelentőségét tovább növeli, hogy a cseh nyelv egyelőre nem elérhető. A két piac pedig a lakosságszámot tekintve nagyon jól összehasonlítható. Míg két éve Anna Ingham-Grant szerint a cseh piac még jobb forgalmat produkált a BA számára, mint a magyar, mára változott a helyzet: a légitársaságok számára legértékesebb üzleti és interkontinentális utasok között már többen indulnak Budapestről, mint Prágából. Ugyanakkor az online helyfoglalást használók aránya is dinamikusabban fejlődik Magyarországon, annak ellenére, hogy a szeptemberi indulás hat hónapos késést jelentett a cseh premierhez képest. Szeptemberben 2, októberben 7, novemberben már az utasok14 százaléka használta az online beszállókártyát a Budapestről indulók közül, míg novemberben a Prágából indulóknak csak 12 százaléka.
Az internetes jegyfoglalás az egyik olyan elem, mely az elmúlt években lehetővé tette a repülőjegyek árának csökkenését. Anna Ingham-Grant szerint azonban nem szabad azt gondolni, hogy az árcsökkenés egy soha véget nem érő folyamat lehet. A jelenlegi árszintek már két éve nagyjából stabilnak tekinthetőek, és ez az a szint, amin a légitársaságok a szolgáltatást nyújtani tudják. A BA régiós vezetője szerint mindig látunk majd légitársaságokat, akik extrémen olcsó jegyekkel lépnek a piacra: ezek azonban taktikai, nagyon rövid időre érvényes ajánlatok, nem visszaváltható, egyéb megkötésekkel járó jegyekre vonatkoznak. Ezt ma már az utasok is felismerik, és sokan vélik úgy, megéri egy kisebb plusz költség például azt a biztonságot, hogy ha valaki megbetegszik, visszaválthatja jegyét.
Csökken a várakozással töltött idő
A netes jegyrendelés nemcsak a jegyárak csökkenése, hanem a repülőtereken eltöltött idő miatt is nagyon fontos szerepet játszik: a beszállás előtti sorbanállás idejét már az is jelentősen csökkenti, ha az online vásárolt jegyhez a reptereken elhelyezett önkiszolgáló jegykezelő automatákból kéri az utas a beszállókártyát. A márciusra elkészülő heathrow-i ötös terminálon 96 ilyen automata működik majd. Nyilván egy további lépést jelent, ha már beszállókártyáját is otthon nyomtatja ki az utas. Teljesen automatizálni azonban nem lehet a reptereket, a biztonsági ellenőrzéshez és a nagyobb csomagok feladásához szükség van a kiszolgáló személyzetre.
A repterek egymás közötti versenyében éppen az jelenti az egyik legfontosabb tényezőt, mennyi időt (és persze milyen körülmények között) kell az utasnak a terminálra érkezés és a gép indulása között eltöltenie. Az elektronikus jegyek terjedése az egyik legnagyobb előrelépési lehetőség e téren, hiszen hosszabb távon azzal lehet számolni, hogy az utasok jelentős, csak kézipoggyásszal utazó részénél voltaképpen csak a biztonsági ellenőrzés miatt kell sorban álljon. A légitársaságok oldaláról 35-40 percre csökkenthető a reptérre érkezés és a felszállás közötti idő – mondta Anna Ingham-Grant, az, hogy ez a gyakorlatban megvalósítható-e döntően a reptér adottságain, fejlettségén múlik.
Ahogy nagyrészt az is, mennyire sikerül leszorítani az átszállási időt, ami a hub, azaz csomóponti szerepért küzdő régiós repterek számára különösen kritikus. Ilyen szempontból előnyt is jelent Prága és Budapest számára is, hogy szemben például Londonnal, nem kell buszokkal közlekedni az egymástól távolabb levő terminálok között, de meghatározó a csomagkezelés gyorsasága és megbízhatósága is. A már említett T5-ös épület egyik legnagyobb előnye éppen az lesz, hogy az ott átszállók esetében a teljesen automatizált csomagkezelő rendszernek és a "szinten belüli átszállásnak" köszönhetően (az utas ugyanarról a szintről indulhat tovább, ahova érkezett) 45 percre csökken az átszállási idő.
Ferihegynek gyorsítania kell
A gyorsaság tekintetében Ferihegynek van még hova előrelépnie – mondta az Index kérdésére a BA régiós vezetője, aki szerint mindenki, aki repül, látja, hogy vannak most problémák, egyebek között a biztonsági ellenőrzés szűk kapacitása miatt. A verseny ráadásul élesedik, hiszen Prága éppen fordított utat követett, mint Budapest: a csehek előbb ruháztak be és eszközöltek jelentős fejlesztéseket, és csak most fognak bele a térség legmodernebb repterévé lett légikikötő privatizálásába, míg Budapesten az új, a két évvel ezelőtti magánosítás óta ráadásul megváltozott tulajdonosra vár a modernizálás és a bővítés. Anna Ingham-Grant szerint a tulajdonos Hochtief ferihegyi tervei jók, a beruházásra szánt 260 millió eurós összeg hatalmas, így csak reménykedni kell abban, hogy 2011-ig az elképzeléseknek megfelelően minden el is készül. Így Budapest egy szintre kerülhet Prágával és Béccsel a következő években egyre inkább az átszálló utasokért folyó harcban. Ferihegy potenciálját, illetve annak nemzetközi elismerését azonban már most mutatja egyebek között, hogy az amerikai Delta előbb tartotta fontosnak a magyarországi, mint a cseh piacon való megjelenést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
