Az átlagosnál nagyobb béremelést terveznek a cégek

Kelet-közép-európai összehasonlításban nem magas a nominálisan 6,5, tehát reálszinten várhatóan 2,7 százalékos hazai béremelési prognózis: a cseh és a lengyel munkavállalók ugyan csak két százalék körüli életszínvonal-emelkedésre számíthatnak, de a szlovákok reálbérei 3,5, a románoké és a bolgároké nagyjából öt százalékkal nőhetnek 2008-ban.

A Towers Perrin felmérése a világ több mint félszáz országában összesen mintegy 2000 nagy- és közepes vállalat terveit összegzi. Az elmúlt két évhez hasonlóan most is szinte minden országban a bérkiadások növelését tervezik a cégek. Martin Hofferberth, a Towers Perrin szakértője rámutat: az erős makrogazdasági konjunktúra közepette a vállalatok készek emelni a béreket, főként a kezdők megnyerésére a leginkább keresett szakterületeken. A már meglévő dolgozók a legtöbb helyen teljesítményüktől függően számíthatnak emelésre, tehát sokan lesznek olyanok is, akiknek az átlagos bérszint növekedése ellenére nem változik a jövedelme.

A kifejezetten Magyarországra készült becslések közül a Hewitt jövedelemfelmérése a Towers Perrinénél is optimistább, hiszen jövőre 6,5–7,4 százalékos béremelést jósol. A Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. felmérése keretében megkérdezett 315 cég ezzel szemben csak 5,6–6 százalékos emelést tervez jövőre. Nagyobb skálán mozog a Mercer becslése, ők 4,9–7 százalék közé teszik a jövő évi keresetnövekedés mértékét. Ezek közül még a legalacsonyabb szám is felülmúlja a kormány versenyszférának tett bérajánlását, mivel az a bruttó keresetek 4,5 százalékos növelését javasolja 2008-ra. A kormány egyébként 2,8 százalékos GDP-bővüléssel és 4,5 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedéssel kalkulál.

Több hazai cég egyelőre az Országos Érdekegyeztető Tanácsban zajló tárgyalások végeredményére vár, arra, hogy a munkaadói és munkavállalói szervezetek milyen mértékű bérajánlásban állapodnak meg. Az OÉT-ben most pénteken folytatódik is az alku, ám jelenleg ex-lex állapot van. A munkaadói oldal ugyanis csak akkor hozza nyilvánosságra keresetajánlását, ha a szakképzetteknek járó garantált bérminimum jövő évi emeléséről érdemben tud tárgyalni a szakszervezetekkel, s megállapodnak annak csökkentéséről egyes ágazatokban, például a kereskedelemben. (A 2008-tól 69 ezer forintra emelkedő legkisebb kereset 20, illetve 25 százalékával növelt összeg lesz a bérminimum, munkatapasztalat függvényében.) A szakszervezetek viszont nem akarnak az országos fórumon egyeztetni az ágazati keresetekről, és addig konkrét bérajánlást sem tesznek, amíg a munkaadók nem nyilatkoznak.

A vállalatok egy része azonban a tanácsadók prognózisától és az OÉT-ajánlástól függetlenül egyetlen fillér fizetésnövelést sem ad a dolgozóknak. A Hewitt előrejelzése szerint a megszorító intézkedések, illetve a járulékemelés hatására ugyanis egyre több cég igyekszik fizetésemelés helyett juttatásokkal „növelni” a dolgozók bérét.

A választható béren kívüli juttatásokra költhető összeg széles skálán mozog. A Hewitt szerint éves szinten személyenként 120–450 ezer forint között. A Hay Group adatai alapján ez az összeg a fizikai dolgozóknál 190, az irodai dolgozóknál 210, a szakembereknél 220 ezer forint körül alakul. A legtöbb dolgozó az adómentes juttatások közül válogathat. Legnépszerűbb az étkezési utalvány, az üdülési csekk, és az internet-hozzájárulás.

A Towers Perrin felmérése szerint a vállalatvezetéstől a szakértőkön át az adminisztratív és fizikai dolgozókig minden szinten terveznek emeléseket a cégek. Figyelemre méltó, hogy míg egyes nyugat-európai országokban a szellemi területeken lehet nagyobb arányú növekedésre számítani, addig térségünkben inkább a termelésben dolgozók pozíciói javulhatnak.

Magyarországon az ágazatok közül a fogyasztási cikkeket gyártó cégek dolgozói számíthatnak a legdinamikusabb – az idei 5,1 után 6,5 százalékos – béremelkedésre, míg az üzleti és fogyasztói szolgáltatások területén ötről hat százalékra gyorsulhat a nominálbér növekedése.