Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Legutóbb a Merrill Lynch & Co. lépett ily módon a Citigroup Inc., a Morgan Stanley és a UBS AG nyomába: a világ legnagyobb brókercége a szingapúri állam tulajdonában lévő Temasek Holdings Plc-től kap segítséget. A Merrill október végén jelentette be, hogy 8,4 milliárd dollárt kell leírnia a jelzáloghitel-piachoz kapcsolódó befektetések, illetve vállalati kölcsönök miatt, majd a társaság 93 éves történetének legnagyobb veszteségéről, 2,2 milliárd dolláros mínuszról számolt be a harmadik negyedévre - mindez a vezérigazgató, Stan O'Neal állásába került.
A több mint 100 milliárd dollárt kezelő Temasek 4,4 milliárd dollár értékben vásárol Merrill-részvényeket, 600 milliós opcióval egy további pakettra, míg a hasonló nagyságrendű, az USA-ban bejegyzett Davis Selected Advisers 1,2 milliárd dollárért vesz papírokat hosszú távú befektetésként. A társaság ugyanakkor bejelentette, hogy tőkekihelyező cégét, a Merrill Lynch Capitalt a kereskedelmiingatlan-részleg kivételével eladja a General Electric pénzügyi ágazatának 1,3 milliárd dollárért.
Ezek az akciók együtt 7,5 milliárd mozgósítható tőkét jelentenek a bajba jutott Merrillnek. Egy ugyancsak szingapúri állami alap, a Government of Singapore Investment Corp. (GIC) szintén beszállt már a válságkezelésbe: ebben a hónapban írták alá a megállapodást a svájci UBS-szel egy 13 milliárd svájci frank (11,2 milliárd dollár) összegű tranzakcióról, amelynek eredményeképpen 9 százalékos részesedéssel a svájci óriásbank legnagyobb tulajdonosai lettek. (Egyes sajtótermékek felvetették, hogy a UBS-t akár át is keresztelhetnék Union Bank of Singapore-nak.)
Ez az ügylet azonban még biztonsági aggályokat is kiválthat - mondják megfigyelők -, mert a GIC partnert is bevont a tőkeinjekcióba, mégpedig egy meg nem nevezett közel-keleti befektetőt; a Financial Times értesülése szerint ez szaúd-arábiai illetőségű, közelebbről maga az uralkodócsalád lehet.
Nem ez lenne persze az első eset, hogy gazdag arab országok kerülnek a tűz közelébe, hiszen például a Citigroupba Abu-Dzabi állami vagyonalapja szállt be 7,5 milliárd dollárral, s lett ezzel a legnagyobb egyesült államokbeli pénzintézet első számú részvényese.
Népszerű támaszték Kína is, amelynek szuverén alapja, a China Investment Corp. a héten jelentette be, hogy 5 milliárd dollárért szerez csaknem 10 százalékos részesedést a Morgan Stanleyben, egy másik kínai kormányzati alap pedig a Bear Stearns értékpapírcéggel kötött még októberben megállapodást egy egymilliárd dolláros ügyletről. A szuverén vagyonalapok láthatóan ki akarják használni most a lehetőségeket, hogy alkalmi vételekkel jussanak előnyös banki tulajdonokhoz - értékelték a folyamatot a Reuters által megkérdezett elemzők -, kérdés, hogy hosszabb távon is jól járnak-e ezekkel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
