Magyarország első a kudarclistán

2007.04.23. 15:39
Közzétette az Európai Unió statisztikai hivatala az uniós tagállamok államháztartási adatait. Az EU-ban és az euróövezeti tagállamokban is csökkent a deficit, akárcsak az eladósodottság. A hiány hazánkban volt a legnagyobb, és nőtt is az egy évvel korábbihoz képest. Pedig már a 2005-ös mutatónk is olyan rossz volt, hogy a 2006-os listában is első helyre kerültünk volna vele.

Az elmúlt évben a jelenlegi 27 európai uniós tagállam összesített államháztartási hiánya az összes GDP 1,7 százalékára csökkent, derül ki az EU statisztikai hivatalának hétfőn publikált adataiból. Ez jelentős javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest, 2005-ben ugyanis még 2,4 százalék volt a 27 ország GDP-arányos deficitje. Az euróövezeti országok még nagyobbat javítottak: 2,5 százalékról 1,6-ra faragták a hiányt.

A kisebbséghez tartozunk

Az uniós tagok közül 22 ország javított államháztartási egyenlegén, és csak ötnek lettek rosszabbak a mutatói. Ez utóbbiak között van hazánk is, amely a 2005-ös 7,8 százalékról 9,2 százalékra duzzasztotta a deficitet. Ezzel ismét mi lettünk a negatív lista éllovasai, bár még akkor is az élen maradtunk volna, ha tavaly az egy évvel korábbi szinten tudtuk volna tartani magunkat.

A legdeficitesebb országok élbolya

  Ország   2005   2006   Változás, százalékpontban
  Magyarország   7,8   9,2   +1,4
  Olaszország   4,2   4,4   +0,2
  Portugália   6,1   3,9   -2,2
  Szlovákia   2,8   3,4   +0,6

A listán második helyen végzett olaszok ugyanis csak 4,4 százalékos hiány miatt szégyenkezhetnek, persze így is megsértik az eurófeltételeket rögzítő maastrichti előírásokat. Akárcsak a harmadik helyezett portugálok, de nekik legalább az jelent némi gyógyírt, hogy egy év alatt 6,1-ről 3,9 százalékra csökkentették a deficitet (miközben az olaszoknál 0,2 százalékponttal nőtt is a hiány).

A lista negyedik helyén a szlovákok végeztek, akiknél tavaly 3,4 százalék – tehát szintén a maastrichti 3 százalékos előírást meghaladó – volt a deficit. A szlovák eredmény is romlott tavaly, hiszen 2005-öt még a határon belül lévő 2,8 százalékkal zárták.

A közép-európai országok közül Csehország hiánya a GDP 2,9 százalékára csökkent az előző évi 3,5 százalékról, Lengyelországé 3,9 százalékra 4,3 százalékról. Az EU-ba idén belépett Romániáé ellenben 1,9 százalékra nőtt 1,4 százalékról. Ausztria deficitje szintén csökkent, 1,1 százalékra a 2005-ös 1,6-ról.

11 országra irigykedhetünk nagyon

Tavaly a 27-ből 11 ország többlettel zárt. Dániának volt a legnagyobb a szufficitje, és bár a többlet 4,7 százalékról 4,2 százalékra csökkent, valószínűleg így sem kell őket sajnálni. A hiánnyal zárt 16 országból 11-nak sikerült a hiányt az előírt 3 százalék alatt tartani.

Németországban – négyévi határsértés után – 1,7 százalékos hiányt jegyzett fel az EU statisztikai hivatala. Franciaország hiánya tavaly 2,5 százalékos volt, 2005-ben 3 százalékos, előzőleg három éven át szintén megsértette az euróövezeti deficithatárt, de még 2003-ban mindketten eljárási kegyelmet kaptak az EU miniszteri tanácsától.

A statisztikai hivatal közzétette az államadósságokkal kapcsolatos adatokat is. Ez a mutatónk is romlott – a 2005-ös 61,7 százalék után 66 százalékra –, de ezzel legalább nem állunk a lista élén, sőt a dobogóra sem férünk fel.

A legadósabb országok élbolya

  Ország   2005   2006   Változás, százalékpontban
  Olaszország   106,2   106,8   +0,6
  Görögország   107,5   104,6   -2,9
  Belgium   93,2   89,1   -4,1
  Németország   67,9   67,9   -

A legnagyobb arányú közadóssága tavaly Olaszországnak volt, amely 106,8 százalékra nőtt a 2005-ös 106,2 százalékról. Sorrendben utána Görögországé 104,6 százalékra apadt 107,5 százalékról, Belgiumé 89,1 százalékra csökkent 93,2 százalékról, míg Németországé 67,9 százalékon maradt (a maastrichti előírás 60 százalék).

A legkisebb arányú közadósságot tavaly Észtországban jegyezték föl, 4,1 százalékosat a 2005-ös 4,4 százalék után. Sorrendben utána Luxemburgé 6,8 százalékra emelkedett 6,1 százalékról, Lettországé 10 százalékra fogyatkozott 12 százalékról, Romániáé 12,4 százalékra csökkent 15,8 százalékról.