Drága a bizalomhiány

A leírások és veszteségek terhelte banki mérlegek - főként az amerikai hitelintézeteknél - sürgős refinanszírozásra szorulnak, azonban ennek ára lassan a csillagos egekbe szökik. A pénzügyi szektorban uralkodó bizalmatlanság mértékét - kissé leegyszerűsítve - szemléletesen fejezi ki a bankközi hitelkamatok és a megfelelő deviza irányadó rátája közötti rés.

Jelenleg a Londonban számított euró-, dollár- és fontalapú bankközi kamatok rátái egyaránt 70-80 bázisponttal magasabbak az adott deviza jegybanki alapkamatánál, míg a dollár esetében januárban a különbség már mindössze 0,24 százalékosra szűkült. Alan Greenspan, a Fed exelnöke szerint a pénzügyi szektor akkor zökkenhet vissza a normális állapotába, amikor a Feden keresztül futó bankkölcsönök és a Londonban számított dolláralapú hitelekre vonatkozó átlag közötti kamatrés tartósan 25 bázispont alá csökken.

A tavaly augusztust megelőző tíz évben a bankok egymás közötti kölcsöneinek a felára átlagosan csupán 11 bázisponttal haladta meg a referenciarátát. Viszont a határidős kamatkötések azt vetítik előre, hogy a rések még 2010 júniusában sem szűkülnek a Greenspan által már elfogadhatónak minősített szint alá, ráadásul ez év decemberére a jelenleginél is nagyobb, 85 bázispontos különbséget mutatnak. Ezzel párhuzamosan az amerikai bankoknak egy közelgő leminősítési hullámmal is szembe kell nézniük.

A Standard & Poor's hitelminősítő cégnél az ötven legmegbízhatóbb adóskategóriába sorolt tengerentúli hitelintézet csaknem fele szerepel negatív kilátással, ez azt jelenti, hogy a közeljövőben könnyen elveszíthetik kedvező besorolásukat. A fő problémát az jelenti, hogy ha ilyen mértékben megdrágul a tőke a hitelintézetek számára, az előbb-utóbb a lakossági és a vállalati hitelekben, vagyis a reálgazdaságban is lecsapódik.

Az Egyesült Államokban már jelenleg is utalnak erre jelek: például a Fed augusztusi felmérése szerint a megkérdezett bankok 65 százaléka szigorított hitelkártyás kölcsöneinek a feltételein az elmúlt három hónapban. A hitelezési oldalon felbukkanó, előbbihez hasonló megszorítások csak nehezíthetik, hogy az egyébként is lelassult amerikai és európai gazdaságok átlendüljenek a mélyponton.

Magyarországon a bankközi kölcsönök kamatlábait tekintve nincs ok aggodalomra, a három hónapos Bubor tegnap mindöszsze 10 bázisponttal haladta meg a forint 8,5 százalékos irányadó rátáját. Kilenc százalék fölé is csupán június végén, a szinte mindenki által várt, ám mégis elmaradt újabb hazai alapkamat-emelés idején ugrott. Itthon inkább az okozhat majd gondot, ha a pénzszűkével küszködő nyugati anyabankok tartósan megemelik a magyar leányok házon belüli forrásainak a költségét.