Donát
-4 °C
2 °C

Soha nem látott drágulás jön az élelmiszerpiacon

2007.05.25. 07:35
Az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű élelmiszerdrágulása előtt állunk. Átlagon felül drágul a hús, a baromfi, a tej és a tojás. A drágulás oka a bioenergia-termelés felfutása, a szárazság, illetve india és kína egyre növekvő kereslete.

A kiskereskedelmi árukészleteknek az elmúlt harminc évben tapasztalt legnagyobb drágulása előtt állunk – állítják egyöntetűen nemzetközi agrárelemzők. Az áremelkedést alapvetően a világszerte felfutó bioenergia-termelés generálja, mert növeli a gabonafélék iránti keresletet. A takarmányárak emelkedése pedig az állattenyésztési termékeknél is árnövekedést okoz a nagyobb költségek miatt.

Átlagon felül drágul a hús, a baromfi, a tej és a tojás. A bioipar látványos fejlődése miatt számos elemző már etanolválságról beszél. Felhívják a figyelmet arra, hogy az igényeket gabonából nem lehet kielégíteni, különben további jelentős piaci megrázkódtatásokra kell számítani.

Itthon is

Egyelőre Magyarországon is bizonytalanságot okoz, milyen hatással lesz a gabonapiacra a bioetanol-gyártás tervezett fejlesztése, amelyet – a kisebb üzemeknél – az agrátárca is támogat az Új Magyarország vidékfejlesztési programból. Az új gyárak nagy része 2009-től indul, és a tervek szerint akár 2,5 millió tonna terményt (elsősorban kukoricát) is feldolgozhatnak évente.

A növekvő várható kereslet miatt az valószínűsíthető – véli Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára –, hogy a mostani magas, tonnánként 30 ezer forint körüli árak megmaradnak, de további drágulásnál már a bioüzemanyag versenyképessége is romolhat. Ezért inkább az várható, hogy az árak hosszabb távon is a mai szintre állnak be. (Korábban 20-25 ezer forintos tonnánkénti árak voltak jellemzők.) Az már ma nyilvánvaló, hogy a hazai biogyártás beindulása az exportálható árualap csökkenésével jár majd a gabonaszektorban.

Rosszabb években azonban – amikor esetleg csak 4-6 millió tonna kukorica terem – a biofeldolgozás komoly konkurenciát támaszthat az állattenyésztésnek. Az agrártárca mindenesetre azzal számol, hogy Magyarországon évi 800 ezer tonna etanol készülhet, ez – figyelembe véve a 130-150 ezer tonnás belső szükségletet – exportőri pozíciót jelentene. A magas gabonaárak viszont egyértelműen hátrányosak lehetnek az állattartók számára.

A drágulás és a jövedelmezőség romlása akadályozhatja az állatállomány növelését, amely pedig a kormány kiemelt agrárpolitikai célkitűzései között szerepel.

Szárazabb éghajlat

A világpiaci élelmiszer-dráguláshoz ugyanakkor hozzájárul az éghajlatváltozásra utaló szárazabb időjárás is, amelynek termeléscsökkentő hatása van. Intő jel, hogy a globális gabonakészletek ma harmincéves mélyponton vannak. Emellett a nemzetközi porondon az is áremelkedést okoz, hogy Kína és India egyre nagyobb vevőként lép a piacra. A két ország elsősorban a búza, a kukorica, a tej és az étolaj árát növeli, mivel a hatalmas kereslet kielégítésére nincs megfelelő kínálat.

Bár Kína élelmiszer-termelése bővül, továbbra is jelentős behozatalra szorul zöldségekből és egyéb szezonális termékekből. Az ázsiai ország öszszes agrárimportja így a vártnál gyorsabban növekszik: 2001–04 között – 33 milliárd dolláros értékkel – megkétszereződött. Magyarországon az első négy hónapban átlagosan 12,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek a múlt év azonos időszakához képest, miközben a teljes termék- és szolgáltatási körre értendő fogyasztói árindex 8,6 százalék volt.

Az élelmiszereknél megfigyelt magas infláció elsősorban a 2006-os események hatása, és három tényezőre vezethető viszsza – magyarázza Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Szeptembertől az élelmiszerek döntő hányadára vonatkozó 15 százalékos áfakulcsot megszüntették, és az alá tartozó termékeket, szolgáltatásokat átsorolták a 20 százalékos kulcs alá.

Az áfahatáson túl szerepet játszik, hogy a nyers élelmiszereknél már tavaly év elejétől határozott erőteljes drágulás figyelhető meg, és ez máig tart. Harmadrészt a költségoldali hatásokat – mint például a nagy energiaköltségeket, a megemelkedő élőmunkaterheket – vagy azok egy részét az eladók érvényesítették a végfelhasználói árakban – mutat rá a közgazdász.

Az év első negyedében az Egyesült Államokban az élelmiszerek átlagárának növekedése 6,7 százalék volt, és ha ez így folytatódik, a legnagyobb árinfláció várható 1980 óta – állítják elemzők. Nagy-Britanniában Kínához hasonló, 6,2 százalékos élelmiszerár-növekedést tapasztaltak 2007 első három hónapjában. A Morgan Stanley adatai szerint – a dollár átlagárfolyamával számolva – egy egységnyi kukorica ára 86 százalékkal emelkedett az első negyedévben tavalyhoz képest. Az étolaj 41, a nyers tej 22,5, a szójabab 32, a kakaó 16, a kávé 23,5 százalékkal drágult.