Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Soha nem látott drágulás jön az élelmiszerpiacon

2007.05.25. 07:35
Az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű élelmiszerdrágulása előtt állunk. Átlagon felül drágul a hús, a baromfi, a tej és a tojás. A drágulás oka a bioenergia-termelés felfutása, a szárazság, illetve india és kína egyre növekvő kereslete.

A kiskereskedelmi árukészleteknek az elmúlt harminc évben tapasztalt legnagyobb drágulása előtt állunk – állítják egyöntetűen nemzetközi agrárelemzők. Az áremelkedést alapvetően a világszerte felfutó bioenergia-termelés generálja, mert növeli a gabonafélék iránti keresletet. A takarmányárak emelkedése pedig az állattenyésztési termékeknél is árnövekedést okoz a nagyobb költségek miatt.

Átlagon felül drágul a hús, a baromfi, a tej és a tojás. A bioipar látványos fejlődése miatt számos elemző már etanolválságról beszél. Felhívják a figyelmet arra, hogy az igényeket gabonából nem lehet kielégíteni, különben további jelentős piaci megrázkódtatásokra kell számítani.

Itthon is

Egyelőre Magyarországon is bizonytalanságot okoz, milyen hatással lesz a gabonapiacra a bioetanol-gyártás tervezett fejlesztése, amelyet – a kisebb üzemeknél – az agrátárca is támogat az Új Magyarország vidékfejlesztési programból. Az új gyárak nagy része 2009-től indul, és a tervek szerint akár 2,5 millió tonna terményt (elsősorban kukoricát) is feldolgozhatnak évente.

A növekvő várható kereslet miatt az valószínűsíthető – véli Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára –, hogy a mostani magas, tonnánként 30 ezer forint körüli árak megmaradnak, de további drágulásnál már a bioüzemanyag versenyképessége is romolhat. Ezért inkább az várható, hogy az árak hosszabb távon is a mai szintre állnak be. (Korábban 20-25 ezer forintos tonnánkénti árak voltak jellemzők.) Az már ma nyilvánvaló, hogy a hazai biogyártás beindulása az exportálható árualap csökkenésével jár majd a gabonaszektorban.

Rosszabb években azonban – amikor esetleg csak 4-6 millió tonna kukorica terem – a biofeldolgozás komoly konkurenciát támaszthat az állattenyésztésnek. Az agrártárca mindenesetre azzal számol, hogy Magyarországon évi 800 ezer tonna etanol készülhet, ez – figyelembe véve a 130-150 ezer tonnás belső szükségletet – exportőri pozíciót jelentene. A magas gabonaárak viszont egyértelműen hátrányosak lehetnek az állattartók számára.

A drágulás és a jövedelmezőség romlása akadályozhatja az állatállomány növelését, amely pedig a kormány kiemelt agrárpolitikai célkitűzései között szerepel.

Szárazabb éghajlat

A világpiaci élelmiszer-dráguláshoz ugyanakkor hozzájárul az éghajlatváltozásra utaló szárazabb időjárás is, amelynek termeléscsökkentő hatása van. Intő jel, hogy a globális gabonakészletek ma harmincéves mélyponton vannak. Emellett a nemzetközi porondon az is áremelkedést okoz, hogy Kína és India egyre nagyobb vevőként lép a piacra. A két ország elsősorban a búza, a kukorica, a tej és az étolaj árát növeli, mivel a hatalmas kereslet kielégítésére nincs megfelelő kínálat.

Bár Kína élelmiszer-termelése bővül, továbbra is jelentős behozatalra szorul zöldségekből és egyéb szezonális termékekből. Az ázsiai ország öszszes agrárimportja így a vártnál gyorsabban növekszik: 2001–04 között – 33 milliárd dolláros értékkel – megkétszereződött. Magyarországon az első négy hónapban átlagosan 12,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek a múlt év azonos időszakához képest, miközben a teljes termék- és szolgáltatási körre értendő fogyasztói árindex 8,6 százalék volt.

Az élelmiszereknél megfigyelt magas infláció elsősorban a 2006-os események hatása, és három tényezőre vezethető viszsza – magyarázza Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Szeptembertől az élelmiszerek döntő hányadára vonatkozó 15 százalékos áfakulcsot megszüntették, és az alá tartozó termékeket, szolgáltatásokat átsorolták a 20 százalékos kulcs alá.

Az áfahatáson túl szerepet játszik, hogy a nyers élelmiszereknél már tavaly év elejétől határozott erőteljes drágulás figyelhető meg, és ez máig tart. Harmadrészt a költségoldali hatásokat – mint például a nagy energiaköltségeket, a megemelkedő élőmunkaterheket – vagy azok egy részét az eladók érvényesítették a végfelhasználói árakban – mutat rá a közgazdász.

Az év első negyedében az Egyesült Államokban az élelmiszerek átlagárának növekedése 6,7 százalék volt, és ha ez így folytatódik, a legnagyobb árinfláció várható 1980 óta – állítják elemzők. Nagy-Britanniában Kínához hasonló, 6,2 százalékos élelmiszerár-növekedést tapasztaltak 2007 első három hónapjában. A Morgan Stanley adatai szerint – a dollár átlagárfolyamával számolva – egy egységnyi kukorica ára 86 százalékkal emelkedett az első negyedévben tavalyhoz képest. Az étolaj 41, a nyers tej 22,5, a szójabab 32, a kakaó 16, a kávé 23,5 százalékkal drágult.