Brüsszel feldarabolná az energiamultikat

2007.08.24. 08:08
Legalábbis az elosztó hálózat, az infrastruktúra irányítását ki kellene adnia a kezéből a gázt vagy áramot szolgáltató energiavállalatoknak egy készülő uniós javaslat szerint.

Az energiaipari konszernek számára elfogadhatatlan lépésre szánta el magát az Európai Bizottság. Brüsszel törvényi úton akarja kényszeríteni az áram- és gázszolgáltatókat, hogy váljanak meg a hozzájuk tartozó elosztóhálózattól, de legalábbis annak irányítását adják ki a kezükből. Andris Piebalgs energiaügyi biztos törvényjavaslata ezenfelül még a gázzal és elektromos árammal történő nagykereskedelem árszabását is szigorú állami felügyelet alá rendelné.

Piebalgs elképzelései az EU eddigi történetében példátlan uniós energiapiaci beavatkozást jelentenek – írja a Handelsblatt a törvényjavaslat birtokába került bizalmas példányára hivatkozva. A Neelie Kroes versenyügyi biztos hathatós közreműködésével összeállított csomagról a bizottság szeptember 19-én szavaz, és a brüsszeli testület jóváhagyása szinte biztosra vehető.

A bizottság egyébként az elégtelen energiapiaci verseny élénkítésének szándékával indokolja a radikális intézkedést. A tagállamok között azonban már jó ideje komoly megosztottság tapasztalható a kérdéssel kapcsolatban. Németország, Franciaország, Ausztria és hat további tagország támogatásával kemény ellenállást helyezett kilátásba a szolgáltatók törvényi szétverése ellen. Ugyanakkor másik 11 tag Nagy-Britannia vezetésével kiállt Piebalgs és Kroes elképzelése mellett. A bizottsági törvényjavaslat hatálybalépéséhez a miniszterek tanácsának többségi támogatására lesz szükség.

Az energiaügyi biztos csomagjának központi eleme, a termelés és az elosztás szétválasztása csak az interregionális hálózatokat érintené. A helyi – például városi – elosztórendszerek továbbra is maradhatnának a termelő tulajdonában. A bizottsági elképzelésekben alapvetően két lehetőség szerepel a termelés és elosztás szétválasztására. A konszernek vagy eladják elosztóhálózatukat egy független befektetőnek, vagy pedig részvényállományuk megosztásával tulajdonjogilag különálló társaságot hoznak létre, amelyet független hálózatüzemeltetőnek neveznének ki.

E második módszer esetén a szolgáltató továbbra is a hálózat tulajdonosa maradhatna, de az összes irányítási és befektetési döntést ki kellene adnia a kezéből, és csupán illő jutalékra tarthatna számot. A bizottság azt is előírná a szolgáltatóknak, hogy nagykereskedelmi áraikról, a megkötött szerződések időtartamáról és az eladott energia kereskedelmi volumenéről folyamatosan és maradéktalanul tájékoztassák a nemzeti felügyeleti szerveket. Az elképzelés szerint a hatóságoknak így majd lehetőségük lesz annak ellenőrzésére, hogy a bejáratott piaci szereplők nem akarják-e kirekeszteni az új versenytársakat.