A brit jegybank szerint hasznosak a bevándorlók

Jelentős hasznot húz a brit gazdaság a kelet-európai EU-tagállamok munkavállalóinak tömeges bevándorlásából, áll a Bank of England új, átfogó elemzésében. A 62 oldalas jelentés, amelyet a brit jegybank pénzügypolitikai tanácsának egyik tekintélyes tagja, David Blanchflower közgazdász professzor állított össze, megállapítja: a kelet-európai bevándorlás a közvélekedéssel ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a természetes munkanélküliségi arányt, mivel az új uniós tagállamokból érkező bevándorlók úgy növelik a foglalkoztatottságot, hogy nem a brit lakosságtól vesznek el álláslehetőségeket, hanem üres munkahelyeket, illetve számukra brit munkáltatók által létrehozott új állásokat töltenek be.

Mindemellett a kelet-európaiak tömeges bevándorlása az inflációs nyomást is enyhítette, mivel a brit gazdaságban általa teremtett pótlólagos kínálat nagyobb, mint az általa teremtett pótlólagos kereslet, áll a Bank of England elemzésében. A jelentést összeállító jegybanki szakértő szerint a nyolc kelet-európai EU-tagállamból érkezők átlagosan 14 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az azonos munkakörben foglalkoztatott britek.

Liverpoolnyi vásárlóerő olcsó bérérért

A tömeges keleti bevándorlás hatásairól komoly vita dúl Nagy-Britanniában. A Bank of England új jelentése azonban komoly érvet ad azoknak a londoni gazdaságelemzőknek a kezébe, akik szintén azon az állásponton vannak, hogy a brit munkapiac megnyitása az új kelet-európai EU-tagállamok előtt hasznos volt a brit gazdaságnak.

A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) - az egyik legnagyobb, nem befektetési banki jellegű londoni gazdasági előrejelző csoport - nemrégiben kiadott elemzésében az állt, hogy egyedül az új kelet-európai munkavállalói tömeg kétharmadát adó lengyelek bevándorlása mindössze két év alatt "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.

Maguknak keresnek, nem a brit gazdaságnak

Erősen megkérdőjelezte ugyanakkor az EU-bővítéssel rendkívüli mértékben felgyorsult nagy-britanniai bevándorlás gazdasági előnyeit az e kérdés tanulmányozására szakosodott legnagyobb londoni magánszervezet, amely a hét közepén adott ki erről jelentést. A Migrationwatch UK nevű, magát pártoktól függetlennek minősítő, a bevándorlást ugyanakkor konzervatív alapállásból szemlélő, korlátozásokat sürgető elemző csoport szerint a bevándorló munkavállalók nettó hozzájárulása a brit GDP-hez egy-egy "bennszülött" britre számolva heti 4 penny (15 forint), amiből "havonta sem telnék egy rúd Mars csokira".

Mindeközben a brit munkapiacon dolgozó külföldiek naponta 10 millió fontot (3,8 milliárd forint) utalnak haza, tehát "a bevándorlás fő kedvezményezettjei maguk a bevándorlók", állt a szervezet e heti londoni jelentésében.

Lengyelek sokan, magyarok alig

A Bank of England új jelentésben szereplő adatok szerint 2004 májusa - az EU-bővítés időpontja - és 2006 szeptembere között a nyolc kelet-európai tagállamból összesen 486 660-an jegyeztették be munkavállalásukat Nagy-Britanniában; közülük 307 600 lengyel. Magyarországról a brit jegybank felmérése szerint 14 600-an érkeztek ugyanezen idő alatt. Ezzel a számmal Magyarország a nyolc ország közül a hatodik volt; ennél kevesebben csak Észtországból (5500) és Szlovéniából (500) érkeztek a brit munkapiacra a vizsgált időszakban.

A nagy-britanniai munkavállalók arányát a küldő országok saját lakosságszámához mérő listán Magyarország még lejjebb van: 0,14 százalékos arányával az utolsó előtti, utána csak Szlovénia áll, 0,02 százalékkal. Ezt a listát Litvánia vezeti: a balti ország összlakosságának 1,60 százaléka dolgozik a brit munkapiacon. Utána Lettország (1,25 százalék), Szlovákia (0,92) és Lengyelország (0,79) következik.