Büdzsék az euró jegyében

Az euróátvétel jegyében zajló deficitcsökkentési kényszer nyomja rá a bélyegét a visegrádi országok jövő évi büdzséterveire, amelyeket ezekben a hetekben terjesztenek elő a térség kormányai. A GDP arányában mérve azonban sehol nem olyan nagy mértékű a hiány lefaragása, mint hazánkban.

Lengyelországban az a fő kérdés, hogy az október 21-re kitűzött választásokra tekintettel elfogadott adócsökkentések megingatják-e a pénzügyminisztérium eredeti terveit. A tárca eredetileg 28 milliárd zloty hiánynyal számolt 2008-ra, ám a törvényhozás a javasoltnál nagyobb mértékben emelte a családi adókedvezményt, s ez rögtön kétmil- liárddal növelte a várható hiányt. A holnap a kormány elé kerülő végleges büdzsé-előterjesztésben mégis csak 28,6 milliárdnyi hiány szerepel, mivel a tárca nagyobb osztalék befizetésére kötelezi az állami vállalatokat.

A lengyel számokat azonban óvatosan kell kezelni, hiszen a pénzügyminisztérium már az idei költségvetési folyamatokat is igyekszik a valóságosnál drámaibb színezetre festeni, nehogy a választásra készülő politikusok elszórják a gazdaság meglódulásából származó többletbevételeket.

Csehország eközben jó úton halad afelé, hogy az idei 4-ről jövőre 3 százalék alá szorítsa le az államháztartás GDP-arányos hiányát. A már elfogadott fiskális reform alapján - amelynek középpontjában a társasági adó fokozatos mérséklése, az egykulcsos szja, a vizitdíj, a receptdíj, a kórházi napidíj és a mentőknek fizetendő díj mellett a szociális juttatások lefaragása és az alsó áfakulcs emelése áll - a kormány a múlt héten véglegesítette a büdzsé tervét. Jóllehet ebben csak 2,95 százalékos deficit szerepel, Prága már korábban 2010-ről 2012-re tolta el az euróátvétel időpontját. A szigorú 2008-as deficitszámmal az Európai Bizottság felszólításának kíván eleget tenni a cseh kormány.

Szlovákia 2009-es euróátvé-teli célt tűzött ki, ám az ehhez szükséges lépések kapcsán komoly belpolitikai csatározás alakult ki. Az idei előirányzat 2,94 százalék volt, ám a gazdaság száguldásának köszönhetően a pénzügyi tárca azzal számol, hogy mindössze a GDP 2,7 százalékára rúg a hiány. Robert Fico kormányfő azonban újabb és újabb szociális intézkedéseket akar bevezetni, és ezek fedezeteként a múlt héten javasolta a bankok és biztosítók adóterheinek növelését. A tartalékok leírásának körét csökkentő javaslat már az idén életbe lépne.

A sietséget az is magyarázza, hogy a szlovák kormány feje felett Damoklész kardjaként lebeg az Eurostattal folyó tárgyalás; ennek tétje a deficitszámítás korrekciója, amely a GDP 0,23-0,27 százalékával emelné a kimutatott hiányt.

Itthon a magas elsődleges hiány évei után a jövő évi büdzsében nullszaldós elsődleges egyenleget tervez a Pénzügyminisztérium, 2009-től pedig - a konvergenciaprogram szerint - csökkenésnek indulhat az ország adósságállománya. A fiskális szűkítés továbbra is a potenciális szint alatt tartja a GDP bővülését, bár a növekedési áldozat várhatóan nem lesz olyan súlyos jövőre, mint amilyen az idén volt. Bár a költségvetésben dolgozók bérei nem változnak, nemzetgazdasági szinten már reálbér-növekedésre lehet számítani, ami a fogyasztás beindulását, ezáltal a gazdasági növekedés felgyorsulását és az adóbevételek emelkedését eredményezheti.