Megnyílt az út az EU bővítése előtt

2002.10.28. 12:35
Az EU hét végi brüsszeli csúcstalálkozóján a tagállamok megállapodtak a bővítés még nyitott kérdéseiben. Magyarország az első évben 200 millió euróval többet kap az EU költségvetéséből, mint amit oda befizet. Ezzel szemben a regionális felzárkóztatás címén kapott támogatás kisebb lesz a Brüsszel által korábban javasolt összegnél.
A NAPI Gazdaság brüsszeli tudósítójának híradása szerint az EU brüsszeli csúcstalálkozóján elhárultak az unió bővítésének akadályai, miután francia-német külön megállapodás eredményeként megszületett az EU közös álláspontja a tíz új tag felvételének finanszírozásáról. A kompromisszum lényege, hogy az agrárköltségvetést 2007-től befagyasztják, ugyanakkor a strukturális alapokat lefaragják és a védzáradék hatályát egy évvel meghosszabbítják.

Brüsszel ajánlata

Ami az agrárbüdzsét illeti, ez 2007-től 2013-ig csak évi 1 százalékkal emelkedhet a 2006-ra előirányzott összeghez képest az infláció kompenzálása érdekében. Az EU költségvetésének felét kitevő agrárbüdzsé három elemből tevődik össze: ezek a közvetlen jövedelemtámogatás, a piacszabályozást szolgáló felvásárlási (intervenciós) alap és a vidékfejlesztés. A megállapodás szerint ez utóbbi változhat, az előző kettő azonban nem emelkedhet. Vagyis a 2006-os összegből kell kigazdálkodni az új tagoknak is járó, de csak fokozatosan bevezetendő jövedelemtámogatást, ami 2013-ra éri el az EU-gazdák jelenlegi szintjét.

A költségvetési terhek legnagyobb részét viselő Németország követelésére kétmilliárd eurót lefaragtak a strukturális alap 2004-2006-ra előirányzott összegéből, ami a bizottság javaslata szerint 25 milliárd euró lett volna.

Főként holland nyomásra módosítottak a védzáradék hatályán. Brüsszel eredetileg azt javasolta, hogy a csatlakozást követő két évben bizonyos jogok felfüggesztésével szankcionálhassák, ha az új tagok nem teljesítik a joganyag átvételével kapcsolatos vállalásaikat és ez súlyos zavart okozna a tagállamok belső piacán, az általános gazdasági állapotokban vagy a bel- és igazságügy területén. Az elfogadott módosítás értelmében szankciók az első három évben hozhatók és ezek hatálya túllépheti a három évet. A védzáradékot már a csatlakozás pillanatában is hatályba léptethetik, ha a bizottság ezt javasolja a tagjelöltek felkészültségéről a bővítés előtt fél évvel készített jelentésében.

200 millió euróval kapunk többet, mint amennyit befizetünk

A csúcstalálkozón hozott döntés értelmében az új tagországok a belépés évében nem járhatnak rosszabbul anyagilag a csatlakozás előtti évhez képest. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a tagság első évében az EU kasszához való hozzájárulást körülbelül 200 millió euróval haladja meg a különféle alapokból érkező támogatások összege. Miután a befizetési kötelezettségek előbb életbe lépnek, mint bizonyos támogatások, enyhíteni kellett ez utóbbiak igénybevételének feltételeit. Ennek értelmében a felzárkóztatást szolgáló strukturális és kohéziós alapok 16 százalékát előlegként le lehet hívni, ha a projekteket a bizottság jóváhagyta, míg a jelenlegi tagoknál ez csak 7 százalék.

Az EU ezért felszólítja a tagjelölteket, hogy már 2003-ban lássanak neki a projektek kidolgozásának, hogy Brüsszel a csatlakozást követően minél hamarabb elbírálhassa azokat. További könnyítés, hogy a strukturális alapból járó összegek egyharmada átcsoportosítható a kohéziós alapból járó támogatásokra, ahol az előírt társfinanszírozás összege alacsonyabb, mint a strukturális támogatásoknál. A jelenlegi tagok maximum 10 százalékot csoportosíthatnak át. A két alap 3 százalékát Brüsszel már az első évben átutalja egy zárolt számlára, ami megkönnyíti a kifizetéseket.

Mire számíthat Magyarország?

A brüsszeli csúcstalálkozó idején a soros dán elnökség többször is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a további csatlakozási tárgyalások során még van lehetőség a feltételek módosítására, a közös EU-álláspont kialakításának nehézségei nyomán mindazonáltal láthatóan igen szűk a mozgástér. Mire számíthat Magyarország? Az agrártámogatások bevezetésének időtartamát talán csökkenteni lehet oly módon, hogy a csatlakozási szerződésben csak 2007-ig rögzítik az összegeket.

A csúcstalálkozón született megállapodás nyitva hagyja a közös mezőgazdasági politika 2007-től érvényes reformjának lehetőségét, aminek vitájában pedig már az újak is teljes jogú tagként vesznek részt. Magyarország 2006 végéig a 23 milliárd euró összegű strukturális és kohéziós alapok 12 százalékára jogosult. Mivel az összegből az utolsó pillanatban faragtak le, lehetséges, hogy sikerül a tagjelölteknek valamennyit megmenteni. Súlyos feltétel a védzáradék hatályának módosítása, de elképzelhető, hogy az EU engedékeny lesz és belemegy: bármely korlátozás csak 2006 végéig lehet érvényben.