Brüsszel borúlátóbb, mint Gyurcsány

2007.11.13. 17:17
Az Európai Bizottság november elején tette közzé legfrissebb, az összes tagállamra kiterjedő prognózisát. Ebben a visegrádiak között Magyarországot is értékelte. A beszámoló külön kitér az egyes országok növekedési és költségvetési kilátásaira is. A bizottság a kormányzatnál pesszimistábbnak ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait.

Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése az unió további mérsékelt gazdasági növekedését, valamint a költségvetési helyzet javulásának megtorpanását prognosztizálja a következő két évre. A bizottság 2,4 százalékra módosította az EU 2008-ra és 2009-re vonatkozó növekedési kilátásait; az eurózónát illetően a jövő évit 2,6-ról 2,2, a 2009-est 2,1 százalékra csökkentette. Ezek a várakozások alacsonyabbak a 2007-ben várt 2,9 százalékos értéknél.

A 2007 második felében tapasztalt visszafogottabb fejlődés a pénzpiacokat jellemző turbulenciával magyarázható. Brüsszel szerint a hitelpiaci problémák után a visszarendeződés fokozatosan fog bekövetkezni, mivel jelentősen csökkent a befektetők kockázati étvágya és számottevően szigorodtak a finanszírozási feltételek.

Az EU szakértői az idén még a tagállamok költségvetési helyzetének javulására számítanak – várhatóan a GDP 1 százalékával csökken az unió összesített deficitje –, de azt várják, hogy jövőre enyhén romlik ez a mutató. Ezzel párhuzamosan az eurózóna tagországainak eladósodottsága előreláthatólag csökkenő tendenciát mutat majd, és 2009-ben elérheti a 63,4 százalékot (a teljes EU-ban már jelenleg is 60 százalék alatt van).

Mi lesz velünk?

A magyar gazdasági idei számottevő lassulása – amelynek hátterében elsősorban a kormányzati megszorító intézkedések álltak – miatt Brüsszel szerint idén 2 százalékkal bővül a GDP. A kormányzat prognózisa ennél valamelyest optimistább, 2007-re 2,2 százalékos növekedést vár.

A következő két évre a gazdasági helyzet javulásával számol Brüsszel, ezt a belső kereslet várható emelkedésére és a kedvezőbb külső tényezőkre alapozzák. További kormányzati megszorító intézkedéseket és a háztartások csökkenő rendelkezésre álló jövedelmét feltételezik, amit várhatóan a lakosság növekvő eladósodása kísér.

A növekvő belső kereslettel párhuzamosan az import emelkedése valószínűsíthető. Ez a növekedés súlypontját a kivitel felől egyre inkább a belső kereslet felé tolhatja. Összeségében a Bizottság úgy látja, a külkereskedelmi mérleg GDP-arányos hiánya a 2007-es 4,4-ről 2009-ig 2,7 százalékra mérséklődhet.

Kattintson a nagyításhoz!

A bizottság szerint a 2006-os, GDP-arányosan 9,2 százalékos költségvetési hiány a fiskális kiigazítás hatására az idei év során 6,4 százalékra csökkenhet. Ez alacsonyabb a 2006-os konveregenciaprogramban foglaltnál, és megegyezik a kormányzat legfrissebb prognózisával, ami a vártnál magasabb költségvetési bevételekkel és az adósságszolgálatra fordítandó összeg mérséklődésével magyarázható. Brüsszel deficit-előrejelzése 2008-ra és 2009-re a kormányzatnál valamelyest pesszimistább: jövőre 4,2 százalékot várnak (a kabinet 4,1 százalékot), 2009-re 3,8-at (a kormány 3,2 százalékot).

Kritika a visegrádiaknak

A jelentés a többi közép-európai új EU-tagról is kritikusan fogalmaz. Brüsszel szerint a most még erőteljesen növekvő cseh gazdaság a következő két évben lassabban fog bővülni. A prognózis 2008-ra 5,75, 2009-re 5 százalékos GDP-bővülést vár. Bár tavaly 3 százalék alá csökkent, idén ismét 3,5 százalékos lehet a GDP-arányos deficit. 2008-ra ismét 3 százalékos, 2009-re tovább mérséklődő költségvetési hiányt valószínűsítenek. Tekintettel erre és a várható privatizációs bevételekre, 2009-re GDP-arányosan 30,5 százalékra csökkenhet a cseh államadósság.

A lengyelek növekedése sem folytatódik tovább a bizottság szerint: az erre az évre várt 6,5 százalékot jövőre 5,6, 2009-ben 5,2 százalék követheti. A deficit idén 2,7 százalék lesz, de jövőre kis mértékben emelkedni, azt követően újra csökkenni fog. Az államadósság 47,6-ról 47,1 százalékra csökken 2009 végére. A szlovákok még mindig éltanulók, bár az idei, 8 százalékot meghaladó növekedés 2009-ig 6,25 százalékra csökkenhet. A deficit 2,3-2,5 százalék lesz a következő években, az államadósság mértéke ugyanakkor nem változik.