Még kivárnak a jegybankok

A Reuters év eleji felmérésében mind a 71 megkérdezett szakértő az irányadó ráta négyszázalékos tartását valószínűsítette az EKB csütörtöki döntésénél. Többségük az év végéig sem számít a kamat ereszkedésére a stagfláció közelébe került térségben.

A 2007-es inflációt az EKB kétszázalékos célja helyett 3,1-re várják, ez pedig fejfájást okoz a döntéshozóknak, mivel a magas infláció közepette az eurózóna gazdasága lassul, és ezt még megfejeli a rekorderős euró, így érvet mindenki bőven talál akár a kamat emelésére is. Pontos jóslatot azért is nehéz adni, mert januártól két új taggal is kibővült az eurótérség döntéshozó testülete.

A tanács ciprusi új tagja, Athanasios Orphanides az előző héten már sikeresen felborzolta a kedélyeket nyilatkozatával, miszerint rendkívül aggódik az inflációs nyomás miatt, és ha szükséges, készen áll a kamatemelésre. A közös valutához tavaly csatlakozott szlovén jegybankelnök, Marko Kranjec is a héják táborát erősíti: szerinte már a legutóbbi, december 6-i ülésen is komolyan felmerült az emelés lehetősége.

Az elemzők többsége ugyanakkor nem számít a kamat növelésére. David Brown, a Bear Stearns elemzője szerint az év második felében enyhülhet az inflációs nyomás, és akkor az EKB-nak is lehetősége nyílik a Fed által tett, hasonló gazdaságélénkítő lépésre. Christian Noyer, a tanács francia tagja viszont a pénzpiaci zavar elhúzódása miatt fejtette ki aggodalmát egy tegnapi konferencián. Ennek megfékezésére szerinte a jegybankok közös akciói elengedhetetlenek.

Ezzel együtt nagy a nyomás a tanácson. Az európai politikusok folyamatosan az erős euróra és a magas kamatra panaszkodnak. Az elemzők többsége az EKB-éhoz hasonló kivárásra számít Nagy-Britanniában is: az inflációs céljánál magasabb novemberi pénzromlás miatt a Bank of England (BoE) 5,5 százalékon tarthatja rátáját holnap. A várakozások szerint a BoE csak februárban folytatja ősszel megkezdett kamatcsökkentési ciklusát.