Kereskedelmi reformot
A Világbank arra kéri a világgazdaság nagy szereplőit, így az EU-t is, hogy vállaljanak vezető szerepet a kereskedelmi szabályok reformjában, hogy azok a fejlődő országok számára is működőképesek és hasznosak legyenek. A Világbank közgazdászai szerint "megmutathatnák vezető szerepüket azáltal, hogy csökkentik a magas mezőgazdasági támogatásokat, a védővámokat, és megfizethető gyógyszereket biztosítanak a szegény országoknak".
Az elmúlt időszakban elsősorban az EU, az USA és Japán került kereszttűzbe amiatt, hogy piacukat védve magas megkülönböztető vámokat rónak ki a fejlődő országok termékeire.
Az EU cáfol
A statisztikai adatok szerint valóban aránytalanul nagy a különbség a fejlődő és a fejlett országokban készített termékek után fizetendő adók között.
Az Európai Bizottság illetékesei elismerik, hogy sokféle vámilleték van, de visszautasítják azt az állítást, hogy a különbség a fejlődő országokat sújtaná. Ezt azzal igazolják, hogy a fejlődőkkel egy sor egyezménye van az EU-nak, s ezek a megállapodások minden esetben alacsonyabb illetéket írnak elő.
Az afrikai, a karib-tengeri, és a csendes-óceáni államokkal szemben alacsonyak a vámilletékek, egyes esetekben el is törölték azokat. Hasonló a helyzet a mediterrán országokkal és Dél-Afrikával, Chilével és Mexikóval kapcsolatban.
Öt-nyolcszoros különbség
A Világbank illetékesei szerint viszont ez csak manipuláció a számokkal. A fejlődő országok exportőreinek eleve többet kell fizetniük azért, hogy külföldi piacokra juttathassák termékeiket, mint a fejlett országokból származó kereskedőknek. Világbanki adatok szerint ráadásul az iparosodott országok egymás importárujára átlagosan egy százalékos adót vetnek ki, míg a kelet-ázsiai termékek esetében ez 5 százalék, a közel-keleti áruknál 6, a dél-ázsiaiaknál pedig 8 százalék.
Az EU adó-átlaga alacsony, ám szakértők szerint ez elrejti a kiugróan magas illetékeket, amelyeket a fejlődő országok szempontjából kulcsfontosságú - például mezőgazdasági - termékekre szabnak ki.