Eurócsatlakozás: kettéválik az új Európa

Észtország, Litvánia és Szlovénia 2007. január elsején kívánja bevezetni az eurót. Utóbbi ország egy friss jegybanki tanulmány szerint 2006. elejére képes teljesíteni az egyetlen, még problémás kritériumot is (infláció). A másik két országnak az energiaár-emelkedések miatt szintén ezzel a kritériummal vannak nagyobb gondjai. Észtországban probléma az is, hogy 50% körüli az euró-bevezetést ellenzők aránya, a támogatóké pedig a legutóbbi adatok szerint 50 százalékról 44 százalékra csökkent. Az Európai Bizottság (EB) várhatóan 2006. áprilisában vizsgálja a kritériumok teljesítését, és ekkor dönt arról, hogy hivatalosan is felkészültnek nyilvánítja-e a három országot a pénzcserére.

Szakértők már korábban is felhívták a figyelmet: miközben Magyarország szinte az összes konvergencia kritérium tekintetében az utolsó helyek valamelyikére csúszott vissza az új uniós államok rangsorában, egy előnyünk maradt: a bérek ugyan nem, de az árak már lényegében elérték az uniós átlagot. Ennek is köszönhető, hogy az infláció egyre kisebb, és várhatóan az erre vonatkozó előírás teljesítésével nem lesz problémája Magyarországnak.

Az élen járók

Eredetileg Ciprus abban reménykedett, hogy ehhez az élenjáró csoporthoz képest néhány hónapos csúszással képes lesz bevezetni az eurót, de kormánya a napokban hosszas viták után úgy döntött, hogy erre csak 2008. január elsején fog sor kerülni - írja az EUobserver. Ehhez az EB jelentése 2007. áprilisában várható, amikor Lettország és Málta felkészültsége is kiderül. Brüsszel szerint egyelőre Lettország csatlakozása tűnik a leginkább problémásnak, mivel inflációs rátája 6% körül mozog.

A fentiek alapján azonban úgy tűnik, hogy 3-3 ország 2007 és 2008 elején csatlakozik az euró-övezethez. A fennmaradó négy ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) terveihez képest viszonylag korai időpontok tartásához komoly elkötelezettség kell, a politikai vezetésnek gyakorlatilag kész tényként kell kezelnie a céldátumokat.

Többen az előszobában

Az elkötelezettség komoly jele, hogy Szlovénia, Észtország és Litvánia 2004. júniusa óta tagja az euró előszobáját jelentő, két éves minimum eltöltendő időt megkövetelő ERM-II. árfolyam-rendszernek. Málta, Ciprus és Lettország 2005. áprilisában csatlakozott az árfolyam-rezsimhez.

A követők

Szlovákia határozott célja, hogy a visegrádi négyek közül elsőként, már 2009. január elsején csatlakozzon az euró-övezethez. A célhoz konkrét lépések is társulnak: a szlovák kormány célja, hogy már jövőre teljesítse a négy ország számára a legnehezebbnek bizonyuló 3%-os államháztartási hiány-kritériumot. A jövő év első felében pedig be kíván lépni az ERM-II.-be. Cseh-, Magyar- és Lengyelország kormányai leghamarabb 2010-es bevezetést céloznak. A magyar hivatalos céldátum felülvizsgálatának eredménye decemberre várható, míg az új lengyel miniszterelnök nemrég azt jelezte, hogy népszavazást kíván kiírni a 2010-es euró-bevezetés kérdésében. A piacok a három ország esetében jellemzően több éves csúszást valószínűsítenek. Elemzők szerint Magyarország csak 2013-2014 körül lesz majd képes a pénzcserére.

Magyarország lemaradása akkor különösen veszélyes, ha utolsóként, a környező országoktól lemaradva csatlakozunk az eurózónához: ez nem pusztán azt jelentené, hogy befektetési szempontból lényegesen kevésbé lenne vonzó az ország, hanem a forint teljes kiszolgáltatottságát, és a spekulánsok számára a régióban egyedül fennmaradhat könnyen támadható pénznemévé való "előlépését" jelentené. A forint elleni esetleges támadások nélkül, önmagában is növekvő árfolyamkockázat pedig a későbbiekben még nehezebbé teheti a feltételek teljesítését.