Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
A fair trade, vagy méltányos kereskedelem gyökerei a Védegylet, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Zöld Fiatalok és további civil szervezetek által alapított Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség honlapja szerint a 19. század végi angol és olasz szövetkezeti mozgalomba nyúlnak vissza, melynek célja az volt, hogy a termelőktől a kereskedőig egységes gazdasági láncolatokat hozzon létre. A Fair Világ szerint ilyen volt a Kosssuth-féle reformkori Védegylet is, amelyet a magyarországi ipar védelmére hoztak létre 1844-ben.
Jelenlegi formájában a fair trade azonban csak száz évvel később, a második világháború után jelent meg, amikor a segélyszervezetek, vallási csoportok és civil szervezetek figyelme a fejlődő országok felé fordult, és megélhetésüket támogatandó elkezdtek közvetlenül a nyomorgó és kizsákmányolt termelőktől vásárolni.
Az első ilyen módon beszerzett termékeket árusító bolt 1958-ban nyílt meg az Egyesült Államokban, Európában ugyanezidőtájt kezdte kínai menekültek kézműves termékeit árusítani az Oxfam brit karitatív szervezet. A "gyarmatáruk" egyik legnagyobb importőrének számító Hollandiában 1967-ben alakult meg a Fair Trade Organisatie nevű "igazságos" importszervezet.
A méltányos kereskedelemből származó termékeket - kezdetben elsősorban kézművesárut, ma már túlnyomórészt mezőgazdasági terményt: kávét, kakaót, cukrot, teát, banánt, mézet, gyapotot, bort, gyümölcsöt és virágot - "fair trade shopokban" árulják, és megkülönböztető emblémát viselnek, amely garantálja, hogy az árut a méltányos kereskedelem szabályainak betartásával termelték és hozták forgalomba.
A "fair trade" logóval ellátott kávé először 1988-ban került forgalomba, és egy éven belül a teljes kávéforgalom 3 százalékát érte el. A fair trade szabványok egységesítését és betartatását felügyelő szervezet, a Fair Trade Labelling Organisations International (FLOI) 1997-ben alakult.
A fair trade abban különbözik a hagyományos kereskedelemtől, hogy az előállítás tényleges költségét és a gazdálkodók megélhetését figyelembe vevő minimumárat garantál a termelőszövetkezetekbe tömörült termelőknek, és ezáltal védelmet nyújt számukra a világpiaci ingadozások, a dömping, a kizsákmányolás és az eladósodás ellen. Ha az adott termék világpiaci ára a fair trade minimumár alá megy, a fair trade termelők továbbra is a minimumárat kapják, ha viszont fölötte van, akkor a világpiaci árat.
Ezenfelül minden méltányos kereskedelemben értékesített termékért fair trade prémium jár, amit a szövetkezetek szociális, gazdasági vagy környezetvédelmi fejlesztésekre - például iskolák, egészségügyi intézmények, utak stb. - használhatnak fel.
A szövetkezetek tulajdonosai csak a dolgozók lehetnek, és demokratikus módon kell működniük: követelmény a szavazategyenlőség, a források és bevételek igazságos elosztása, a szólásszabadság, a nők egyenjogúsága, a gyerek-, és rabszolgamunka tilalma, az emberi jogok érvényesítése, a fenntartható, környezetbarát gazdálkodás.
A fair trade mozgalmat gyakran kritizálják szabadpiaci oldalról azzal, hogy burkolt segélyezést folytat, és felborítja a piaci egyensúlyokat. A támogatók szerint azonban a klasszikus és neoliberális közgazdasági elméletek alapvetései nem érvényesek a mozgalom által segített szegény országok társadalmaiban, ahol az emberek fele még ma is közvetlenül a mezőgazdaságból él.
A kávé például csak 3-4 év alatt fordul termőre, ezért a termelők nem reagálhatnak azonnal a piaci ingadozásokra: 2003-ban a kávé ára 65 cent volt fontonként, míg a fair trade ár maradt 1,26 dollár, ami 41 millió dollár többletjövedelmet eredményezett a szövetkezeteknek.
A FLOI 2007-es adatai szerint Afrika, Ázsia, Latin-Amerika 58 országából 632 termelőszövetkezet vesz részt a fair trade termékek előállításában, mintegy 1,4 millió ember számára biztosítva megélhetést.
A magyar Méltányos Kereskedelem Szövetség szerint mivel a fair trade kifejezetten a déli országok termelőinek és lakosságának támogatására jött létre, a magyar termelők nem kaphatnak fair trade minősítést, de a magyar fair trade szervezetek itthon is termelt árukat - példáult mézet és bort - nem forgalmaznak, hogy ne teremtsenek a magyar gazdáknak konkurenciát.
A cikkhez és a témához itt fűzhet kommentárokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
