További Világ cikkek
A libertárius gazdaságkutató-intézet a tanulmánnyal arra akar rávilágítani, hogy ha a világ vezető gazdasági hatalmai - a június 26-a és 28-a közt a kanadai Kananaskisban találkozó G8-ak - komolyan gondolják szándékukat, és valóban segíteni akarnak a fejlődő országokon, akkor mindent meg kell tenniük, hogy az érintett országok gazdaságát (és a nemzetközi kereskedelmet) felszabadítsák.
A tanulmány 123 ország gazdaságát veszi szemügyre és állítja sorba különböző, az adott ország gazdasági szabadságát jellemző szempontok alapján. Ilyen szempont az állam mérete, az adók nagysága, a magántulajdon tiszteletben tartása vagy a külkereskedelem szabadsága. A liberális közgazdaság-tudomány hívei számára nem túl meglepő módon a jelentés kimutatja, hogy minél szabadabb egy ország gazdasága, annál tehetősebb az ország.
"Az elmúlt években a világ legtöbb országában liberalizálni kezdték a gazdaságot" - mondta Michael Walker, aki a libertárius körökben félistenként tisztelt Milton Friedmannal együtt alapította a Fraser Intézetet. "A liberalizáció világszerte vagyonnövekedéshez, a szegénység példa nélkül álló visszaszorításához, valamint az egyenlőtlenség csökkenéséhez vezetett - ahogy azt már több kutatás is megmutatta".
A globális kapitalizmus kritikusai szerint ez éppen fordítva van: a gazdaság liberalizációja nemcsak hogy elszegényedéshez vezet - legalábbis a fejlődő országokban -, de növeli az egyenlőtlenséget még a fejlett világban is. Emellett - mondják ők - környezetszennyezéshez és kizsákmányoláshoz is vezethet.
Minél szabadabb, annál gazdagabb
Az tanulmányban az élbolyt Hong Kong, Szingapúr és az Egyesült Államok képviseli, vagyis ezeknek az országoknak a legszabadabb a gazdasága. Negyedik Nagy-Britannia, szorosan mögötte Új-Zéland, Svájc, Írország, Ausztrália, Kanada majd Hollandia. Talán nem meglepő módon a legkevésbé szabad országok Afrikában, Latin-Amerikában és a volt szovjet blokkban vannak. Ezekből a térségekből Botswana "teljesített" a legjobban, a 38-ik helyen áll, fej-fej mellett Franciaországgal és Dél-Koreával. A lista legalján a Kongói DK, Mianmar (a volt Burma), Guinea-Bissau, Algéria és Ukrajna állnak.
Magyarország holtversenyben az 51-ik helyre került, ugyanoda mint Malájzia, Egyiptom, Bolívia és a Dominikai Köztársaság. Ez annyiban talán meglepő, hogy a tekintélyes Foreign Policy magazin hasonló szempontok alapján évente összeállított globalizációs listája már két éve rendre az élbolyba helyezi hazánkat. A régióból egyébként csak a 38-ik helyen álló Csehország előz meg minket.
A listát szemügyre véve az adott ország gazdaságának liberalizáltsága és tehetőssége között tényleg határozott összefüggés fedezhető fel, felső részén rendre gazdagabb európai és észak-amerikai országokkal, lejjebb pedig a fejlődő világ képviselőivel. De vannak markáns kivételek is: Panama például a 19-ik, amivel megelőzi a 35-ik helyre került (és egyébként jóval pénzesebb) Olaszországot. Costa Rica a 24-ik, vagyis ugyanott áll mint Spanyolország.
A liberalizáció nem vezet egyenlőtlenséghez
A tanulmány szerzői egyébként nem értenek egyet a szabadpiaci kapitalizmus kritikusainak azon állításával sem, hogy a liberalizált gazdaságokban igen gyorsan nő az egyenlőtlenség. Vagyis lehet, hogy a szabadpiaci kapitalizmus gyors vagyongyarapodáshoz vezet, de a pénz elsősorban a (kevés) tehetős ember zsebében végzi, míg a szegények szegényebbek lesznek.
A jelentés által vizsgált országok lakosságának legszegényebb ötöde valamennyi országban - függetlenül attól, hogy mennyire szabad a gazdaság - a nemzeti jövedelem 2-3 százalékával bír. Igaz ez azokra az országokra, ahol a laissez faire szabályai érvényesülnek, és azokra is, akik állami beavatkozással próbálják "megvédeni" állampolgáraikat a globalizáció "csapásaitól".
Sőt: minél kevésbé szabad egy ország gazdasága, annál rosszabbul megy a szegényeknek. A jelentés szerint 2000-ben a legkevésbé liberalizált országokban a legszegényebb 10 százalék átlagos éves jövedelme 728 dollár volt. A laissez faire szellemében gazdálkodó országokban ugyanez az érték 7017 dollár volt, vagyis az ottani "szegények" tízszer olyan tehetősek. Nincs ugyanakkor markáns eltérés a szabad és zárt gazdaságú országok elitjeinek átlagos jövedelme között, a nemzeti átlagjövedelem arányában.
A szerzők egyébként összefüggést vélnek felfedezni a gazdasági és politikai szabadságjogok közt is, vagyis minél szabadabb egy ország gazdasága, általában annál szabadabbak az emberek is. Markáns kivétel a lista élén elhelyezkedő Hong Kong és Szingapúr.