Válság: tehetetlenek a legfejlettebb államok

2008.10.11. 08:40
A G7-csoport pénzügyi vezetői pénteken Washingtonban összehangolt választ ígértek a nemzetközi hitelválságra. A konkrét teendők tekintetében azonban különböztek az álláspontok és a széles körű várakozásokkal szemben az általános elvek megfogalmazásán túl nem született döntés közös lépésről.

A világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-ek képviselői egyetértettek, hogy egyeztetett reagálásra van szükség. Arról a brit javaslatról viszont már nem tudtak egyetértésre jutni, hogy garantálni kellene a bankközi hitelezéseket. A globális recesszió előérzete és a pénzügyi piacokon uralkodó pánik közepette a G7-ek elismerték: a hitelpiacok 14 hónapi zavarai után a továbbiakban már nem engedhető meg az országonkénti, eseti válságmenedzselés.

Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, továbbá Németország, Olaszország és Japán pénzügy- és gazdasági miniszterei, jegybanki elnökei a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) őszi közgyűlése előtt egyeztettek, a legfontosabb feladatok között említették a bankok újratőkésítését. A G7-vezetők a tanácskozás végén szokatlanul rövid, általános tartalmú közleményt fogadtak el.

Az egyoldalas kommünikében ígéretet tettek, minden lehetséges eszközzel folytatják a munkát a globális pénzügyi válság leküzdésére, a világgazdaság növekedésének támogatására. Egyetértettek ugyan, hogy a kialakult helyzet sürgős és rendkívüli cselekvést igényel, a közlemény azonban semmilyen konkrét közös lépést nem rögzít.

Az ötpontos akciótervben kifejtették, hogy minden hozzáférhető eszközzel támogatják a fontos pénzintézeteket és megakadályozzák összeomlásukat. Leszögezték, minden szükséges lépést megtesznek a hitel- és pénzpiacok kiolvasztása érdekében, annak biztosítására, hogy a bankok és a pénzintézetek likvid eszközökhöz, tőkeforrásokhoz jussanak. Kinyilvánították: biztosítják, hogy a bankok és a nagyobb pénzintézmények szükség esetén tőkéhez juthatnak a köz- és a magánforrásokból; a cél a bizalom helyreállítása és annak lehetővé tétele, hogy továbbra is hiteleket nyújthassanak a háztartásoknak és vállalatoknak.

A G7-csoport pénzügyi vezetői azt is vállalták: garantálják a nemzeti betétbiztosítási programok szilárd működését, hogy az ügyfelek biztosak legyenek betéteik biztonsága felől. Végül kötelezettséget vállaltak, hogy ahol ez megfelelő, lépést tesznek a másodlagos jelzálog- és egyéb értékpapírosított termékek piacainak újraindítására. Hangsúlyozták, hogy az eszközök pontos felmérésére és átlátható feltárására, továbbá a könyvelési szabályok következetes végrehajtására van szükséges. Azt is leszögezték: úgy kell eljárni, hogy közben védelmezzék az adófizetőket és elkerüljék a más országokra nézve káros hatásokat.

Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter a G7-tanácskozás utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: agresszív akciótervet fogadtak el, amely egységes keretként szolgál az egyéni és közös lépésekhez. "Soha sem volt fontosabb kollektív megoldásokat találni a stabil és hatékony pénzügyi piacok biztosítására és a világgazdaság egészségének helyreállítására" - fogalmazott.

Alistair Darling brit pénzügyminiszter szerint viszont többre volna szükség az általános elvek megfogalmazásánál, mivel a piacok egyértelmű jelzést várnak arról, hogy a legnagyobb gazdaságok kormányai készek határozott lépéseket tenni a helyzet javítására. Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter azt mondta, hogy a kommüniké "kicsit gyenge", mintha akkor íródott volna, amikor még semmi sem történt. Olaszország korábban a 700 milliárd dolláros amerikai pénzügyi mentőcsomag mintájára egy páneurópai bankmentő alap létrehozását javasolta.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF főigazgatója arról beszélt a konferencián: a magánszektor képtelen önmaga helyreállítani a bizalmat, mint ahogy a kormányok makrogazdasági intézkedései sem, ezért világos, átfogó és az országok közötti együttműködésen alapuló kormányzati intervencióra van szükség.