Egyelőre marad az európai GMO-tilalom

Bár az USA azzal fenyegetett, hogy panasszal fordul a Világkereskedelmi Szervezethez WTO), amennyiben az EU október közepéig nem oldja fel a négy évvel ezelőtt, 1998-ban felállított GMO-tilalmat, s bár a moratórium feloldásáért az európai biotechnológia-ipar is nyomást gyakorolt, az uniós államok kormányainak mégsem sikerült felülkerekedniük nézetkülönbségeiken.

Az EU mezőgazdasági minisztereinek október 17-én kellett volna tárgyalniuk a GMO-tilalom feloldásáról, ám egy múlt heti brüsszeli találkozón az ellentétek annyira kiéleződtek, hogy a küldöttek úgy döntöttek, nem tartják meg az eheti találkozót, helyette további egyeztetéseket lesznek.

Biológiai, jogi vagy politikai kérdés?

Az Egyesült Államok nagy reményeket fűzött a most meghiúsult találkozóhoz, amelyen szerintük az EU mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszterei legalább annyit elérhettek volna, hogy a GMO-ügy kimozduljon a holtpontról. Washingtont támogatja az Európai Bizottság, amely már tavaly ajánlotta a tilalom feloldását, ezt viszont Franciaország, Olaszország, Dánia, Ausztria, Görögország és Luxemburg határozottan helytelenített. Pia Ahrenkilde, az Európai Bizottság egyik szóvivője elmondta, a bizottság úgy véli, a tilalomnak nincs jogi alapja, az csupán politikai kérdés.

A lakosság bizalma megingott

Az európai közvélemény értékítélete sem kedvez a tilalom feloldásának, bár tudományos kutatások igazolják, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek nem jelentenek kockázati tényezőt sem a környezetre, sem az emberekre. Az európai egészségügyi krízishelyzetek sorozata és az élelmiszer-pánik - a kergemarhakórtól a dioxinnal fertőzött csirkehúsig - aláásta a kormányok hitelét: a lakosság már nem bízik a termékek biztonságát szavatoló kormányzati kijelentésekben.

Túl sokan, túl sok mindent akarnak

Az EU-tagországok álláspontja az ügyben nagyon széles skálán mozog. A britek például ellenzik az olyan GMO-k címkézését, mint például az ipari eljárással, melegen sajtolt kukoricaolaj, amelyben a genetikailag átalakult anyag tudományosan nem kimutatható.

Mások azt szeretnék, hogy a rendelkezés szigorodjon, lássák el figyelmeztető címkével azokat a hústermékeket is, amelyek genetikailag módosított tápszerrel nevelt állatoktól származnak- a bizottság ezt az elvárást szélsőségesnek és kivitelezhetetlennek minősítette. A franciák ezen túlmenően azt szeretnék elérni, hogy a GMO-címkézés a kutya- és macskaeledelre is terjedjen ki.

A japán példa

A közel száz kompromisszumos megoldási javaslat mellett a kormányoknak arról is dönteniük kell, hogy mekkora génkezelt DNS-tartalomnál tegyék kötelezővé a figyelemfelkeltő címkézést. Az Európai Bizottság 1 százalékot javasolt, ám egyes tagországok nyomásának engedve az Európai Parlament a küszöböt nulla feletti legkisebb értékre csökkentené. Az egyesült államokbeli termelők még az 1 százalékot is kivitelezhetetlennek tartják, azzal érvelve, hogy Japán hasonló törvényes rendelkezése 5 százalékos küszöböt állapít meg.