Jól jön a gyenge dollár

Az ez évre kiadott elemzésében a szerző, Dietmar Hornung azzal számol, hogy a dollár tartósan megmarad történelmi mélységében a világ valamennyi devizájával szemben. Hornung – aki egyébként a Moody’s alelnöke – különböző, egymást is kiváltó hatások lehetséges érvényesülését összegzi. Alapvető kérdés szerinte, hogy a dollár gyengülését milyen mértékben egészíti ki a világgazdaság lassulása, azon belül is az Egyesült Államok recesszióba fordulása, ugyanis az kihat a befektetők rizikóvállalási hajlandóságára.

Amennyiben ez csökken, akkor a nagyobb kockázatú feltörekvőknek megnehezedhet a külső finanszírozásuk, annak ellenére, hogy a gyenge zöldhasú mérsékelheti külső eladósodottságukat. A tanulmány megállapítása szerint a feltörekvő piaci devizák az utóbbi időben a menedék szerepét játszották a dollárral szemben. Emiatt ezek relatív erősödés elé néznek, és ez mérsékelheti a külső finanszírozási igényüket, amennyiben az dollárban jegyzett. Elsősorban Latin-Amerika és a Közel-Kelet, különösen Törökország számíthat a külső egyensúly javulására és a hitelbesorolás felminősítésére.

A kelet-közép-európai országokra viszont mérsékelten hat a dollár gyengülése, mivel a külső adósságuk általában euróban jegyzett, az viszont szintén erősödik a zöldhasúhoz képest. Az euróban jegyzett folyó fizetési hiánnyal küzdő országok esetében a hitelbesorolásuk leminősítése a valószínűbb, ugyanis számukra megdrágul a külső forrás, mivel erősödik az a deviza, amelyben az adósságukat jegyzik.

A Moody’s szerint a legsérülékenyebbek a balti országok, valamint Románia és Bulgária (őket a múlt héten a Fitch Ratings már leminősítette). Megtakarításának jelentős részét Kína és Japán is dolláralapú eszközben tartalékolja, ám az amerikai deviza gyengülése felerősíti az inflációs nyomást a zöldhasúval együtt mozgó devizájú gazdaságokban.

Elképzelhető viszont, hogy az öböl menti olajtermelők és Oroszország, valamint Kína is felértékeli devizáját, esetleg fel is mondhatják a dollárhoz rögzített kurzust, ez pedig az amerikai deviza világgazdaságban betöltött szerepét gyengíti, és új, multipoláris alapra teszik át a világgazdaság működését – véli Hornung. Egyébként új alapokra kell áthelyezniük a működésüket a hitelminősítőknek is: a Moody’s válaszul a hitelválság fejleményeire most azt tervezi, hogy differenciálja a hitellevelekre épülő strukturált pénzügyi eszközök (CDO-k) besorolási módszertanát: az A-tól C-ig terjedő skálát egy 21 számból álló numerikus rendszer válthatja fel. A pénzügyi felügyeletek világszerte azt várják el felülvizsgálatra kerülő rendszerektől, hogy megakadályozzák a jelzálogalapú hitellevelek miatt a kötvénypiacon elszenvedett – 2006-ra számolt – 35 százalékot is elérhető veszteséget.