Ezekben az ügyletekben főképp közepes méretű, családi tulajdonban lévő cégeket adtak el, így adó- és örökösödési megfontolásokon alapuló személyes döntésekként is felfoghatók lennének, azonban az eladókat valójában a vállalat méretével kapcsolatos aggodalom vezérelte. Valamennyi tranzakció az ágazatnak abban a szegmensében játszódott le ugyanis, ahol az új gyógyszerek kifejlesztése mind nagyobb kiadásokkal jár. A nagy európai gyógyszergyárak mindegyike az iparági átlagot meghaladó árbevétel- és nyereségnövekedést ért el az idén, ami növeli mozgásterüket a fúziók és akvizíciók terén. Az idei második negyedévben mindegyik 10 százalék körüli forgalomnövekedésről számolt be, szemben a 6-7 százalékos iparági átlaggal, ami főként az új gyógyszerek eladásának és az Egyesült Államokban kibővült értékesítési lehetőségeknek köszönhető.
Az USA-ban a svájci Roche Holding 22, a Novartis AG 20, a brit GlaxoSmithKline Plc 18 százalékkal növelte forgalmát. Az európai gyárak kilátásai hosszabb távon is kedvezőek, ami egyebek között előnyös termékskálájuknak, a nagy tömegű gyártásra való képességüknek és új készítményeik hosszú szabadalmi védettségének köszönhető. Mindennek nyomán az átlagot tekintve várhatóan tovább erősödik hitelbesorolásuk.