Öt év múlva jöhet a válság

Nagyjából négy-öt év múlva várható a következő feltörekvő piaci válság a világ tőkepiacain, ha igaz Jeffrey Frankel harvardi professzor elmélete, amelyet az IMF washingtoni globalizációs fórumán ismertetett – írja a Bloomberg tudósítása. A professzor szerint a fejlődő gazdaságokba történő tőkeáramlás 15 éves ciklusokat követ, hét bőséges esztendőt hét szűkös követ. A fordulópont a félúton van, amikor a tőkebeáramlás megtorpan ezekbe a gazdaságokba.

Nem gazdasági, emberi folyamat

És hogy miért pont 15 év? Mert nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy a portfóliómenedzserek teljesen kicserélődjenek, s olyan szereplők legyenek a piacon, akik nem élték át az előző ciklust. A professzor szerint eddig két ilyen teljes ciklus játszódott le a tőkepiacokon. Az első 1975-ben kezdődött, az 1973-1974-es olajárrobbanást követően. Egy hétéves felívelés után, amikor a petrodollárok folyamatosan áramlottak a világ tőkepiacaira, következett az 1982-es mexikói válság. Ezután újra hét szűkös esztendő telt el, amíg a befektetők 1990-ben visszatértek végre a feltörekvő piacokra. Az ekkor kezdődő boom ezeken a tőzsdéken 1997-ig tartott, s a fellendülésnek az ázsiai válság vetett véget.

Ázsia erős

Ezt a logikát követve a következő igazi feltörekvő piaci krízis 2011-ben vagy 2012-ben várható. Egy újabb válságnak tehát még nincs itt az ideje – mondja Frankel. Az előző emlékei még túlságosan élénken élnek a befektetőkben.

S kezdődhet-e a következő krízis Ázsiában? Az ázsiai gazdaságok hatalmas devizatartalékokkal rendelkeznek, melyek kiapadhatatlannak tűnnek egy válság elhárítására. Ráadásul mostanra többségük tőkeexportőrré nőtte ki magát, s nem külföldi tőkéből finanszírozza fejlődését, így egy valutaválság valószínűtlennek látszik.

Ugyanakkor beléptek más jellegű kockázatok is, melyeket az extrém nagyságú likviditás és a hatalmas eszközbuborék képvisel – állítja viszont Nouriel Roubini, a New York-i Roubini Global Economics LLC elnöke. A kockázatot az ázsiai országok árfolyamrendszerei jelenthetik a Bloomberg elemzése szerint. Kína még a közelmúltbeli liberalizációs lépések után is adós árfolyamrendszerének felszabadításával, tehát az összes erős ázsiai gazdaságnak meg kell őriznie devizája mesterséges alulárazottságát, ha meg akarja védeni termékeinek piaci pozícióját a kínai versenytársakkal szemben. Ez tovább növeli az ázsiai országok devizatartalékait s a globális likviditást.

Eközben hihetetlenül alacsony szintre süllyed a spread a feltörekvő piaci, dollárban denominált kötvények és a biztonságosnak mondott amerikai államkötvények között. Olyannyira, hogy már több fórumon is felvetődött annak az igénye, hogy szüntessék meg a feltörekvő piaci kategóriát, hiszen ennek már nincs értelme, olyan mértékben fejlődnek ezek az országok, inflációjuk a munkanélküliséggel együtt örvendetesen csökken. Az ilyen típusú vélekedésekről messziről lerí, hogy buborékfújás folyik – állítja a Bloomberg elemzése. A Morgan Stanley feltörekvő piaci indexe duplájára nőtt az elmúlt két és fél év alatt, a buborék tehát életben van és köszöni szépen, jól van. Ha minden marad, a feltörekvő piaci index akár újra duplázhat, ha kitart a trend a következő öt évben s Frankel professzornak igaza van a 15 éves ciklusok elméletével.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!