Az újság munkatársai világszerte azt vizsgálták, hogy milyen politikai, társadalmi, gazdasági vagy kulturális hatást fejtettek ki ezek a szupergazdagok arra a közegre, amiben élnek, illetve gazdagságukat milyen módon használták fel. Az így összegyűjtött hatalmas listából azután egy bírálóbizottság választott ki 25 nevet. A testület tagja volt egyebek között Richard Lambert, a Bank of England monetáris tanácsának tagja, egykori FT-szerkesztő, Geoffrey Owen, a London School of Economics vezető kutatója, szintén volt FT-szerkesztő és mások.
Gazdagság felhasználása
A lista összeállítói megjegyzik továbbá, néhány többszörös milliárdos nem került föl, és ezt sokan hibának róhatják fel. Nem lett volna igazságos azonban olyanokat is szerepeltetni, akik mondjuk a szüleiknek és nem feltétlenül saját ügyességüknek köszönhették gazdagságukat, mint például a Wal Mart óriás vállalat jelenlegi vezetői. Tanakodtak azon, hogy egyáltalán összevethető-e egy forradalmian új eszköz, az internet szélsebes kihasználása és mondjuk egy biotechnológiai kutatás vezetése. Mindkettő hallatlanul jelentős hatással van az egész emberiségre, és a maga nemében mindkettő vezető szerepet játszik. A bírálók egyike azt is megkérdezte: föltalált-e egyáltalán valamit a Microsoft? Nos, ha nem is, az biztos, hogy Bill Gates gazdagságának fölhasználása okán vitte el az FT-pálmát: egyszerre lett világelső a pénzfelhalmozásban, és az FT-zsűri szerint világelső az emberbaráti segítségnyújtásban, a malária és a hepatitis B elleni küzdelemben.
A napilap szerint a Microsoft vezérét kívül a legnagyobb hatással az emberiségre Rupert Murdoch médiamogul, Soros György alapítványának vezetőjeként, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, illetve Gordon Moore, az Intel vezetője.