Régiónkban Prága áll az élen
Stockholm, Oslo és Helsinki részint a hosszú téli éjszakák által kiváltott kedélyzavarok miatt vesztett pontszámából. A közép-európai térségből 73-dik helyezésével Prága az első, utána kettővel következik Budapest. A magyar főváros két hellyel szorult hátrébb tavalyhoz képest, gyakorlatilag helyet cserélt Prágával.
Az elérhető életminőség szerinti sorrendben Ljubljana a 83. helyen áll, Varsó a 87., Pozsony a 106., Bukarest a 116., Zágráb a 124. A balti fővárosok a közép-európai rangsornak inkább az elején találhatók, Moszkva viszont a 159., még hátrább van Tirana, Szarajevó és Belgrád (az adott sorrend szerint a 175., 179., 180. helyen).
A sereghajtók ebben a rangsorban a Szaharától délre eső afrikai államok közül kerülnek ki. Az amerikai nagyvárosok átlagosan a skála felső harmadának alján szóródnak, jó részük a közép-európai helyezettek társaságában.
Bukarest biztonságosabb, mint Budapest
Alaposan változik a sorrend az elérhető személyes biztonság és a közrend tekintetében. A lista élén (a japánok mellett) itt is nagy arányban szerepelnek nyugat-európai városok, a közép-európai térségből azonban a legjobb helyezést Pozsony és Ljubljana érte el (a két város a sorban 57. és 59. lett). A 80-83. helyen található Prága, Vilnius, Tallinn és Bukarest. Budapest a 94. helyen áll, Athén és Riga között, Varsó a 106.
Meglepő, hogy a szigorú iszlám erkölcsök ellenére Dzsidda csak a 125. helyen áll, Teherán pedig a 150. A volt keleti blokk fővárosai közül Belgrád a 158. a közbiztonsági listán, Moszkva pedig a 184. Tel-Aviv és Jeruzsálem nyilvánvalóan az ismétlődő terrorakciók miatt szorult a 205. és a 210. helyre. A személyes biztonság szerinti rangsort szintén a fekete-afrikai államok zárják.
A skála New Yorkon alapul. Az amerikai nagyvárost mindkét listában 100 ponttal vették alapul, így lett az élet minősége tekintetében a 45., a személyes biztonságot illetően pedig megosztva a 69.